Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
járásszerte, így hamarosan Koeséron is. Ezzel lépések történtek községünkben a rend helyreállítása érdekében. Megszervezték a Nemzetőrséget, amelynek egyik vezetője Csibrány Mátyás lett. Bizottság alakult élelmiszer, vágóállat megfelelő módon való gyűjtésére és az ellátatlanok részére való elosztására.48 49 ,,Kasza Pista, Bagi János Krumpliosztó társaság. Hogy a krumpli jobban csússzon Csibrány Sándor húst is ád.”i9 A helyben szerkesztett 8-10 strófás vers idézett sorai a valóságot fejezték ki. A nincstelenek Ínségén csak a módosabbak terhére lehetett segíteni. A november eleji incidens következtében a főjegyző elhagyta a községet, s bár a január 10-i megyei főispáni-kormánybiztosi jelentés50 a visszahelyezhetők sorában jelöli meg, január 1-i hatállyal nyugdíjaztatását kérte. A községi képviselőtestület, amely a nemzeti tanács mellett funkcionált, rehabilitálta a régi főjegyzőt, majd nyugdíjkérelme miatt újat választott helyette február 12-én Márton Imre volt segédjegyző személyében.51 Erről az 5 hónapról bővebb adatok nem állnak rendelkezésünkre. Minden bizonnyal jelentősége van annak a ténynek, hogy a község értelmiségéből többen szerepet vállaltak a Tanácsköztársaság idején. így elsősorban dr. Radios Géza orvos és Erdős Dezső állatorvos.52 53 A tanítók közül Eszik József és Seres Mihály szimpatizált az új társadalmi rendszerrel. 1919. március 21-én Magyarország Tanácsköztársasággá alakult. A két munkáspárt SZDP és KMP egyesüléséből létrejött Magyarországi Szocialista Párt megbízásából a hatalmat a Forradalmi Kormányzótanács vette át. A „Mindenkihez” című híres kiáltványban e tények közlése mellett a proletárdiktatúra meghirdeti programját és a legsürgősebb tennivalókat.63 Ennek nyomán alakultak meg országszerte a hatalom új szervei. A községi elöljáróságok és képviselőtestületek működését rendelet szüntette meg.54 48 Csibrány i. m. 49 A verstöredéket előadta: Lados Balázsné, Csibrány Mátyás Mária nevű testvérének menye. 50 Iratok Pest megye történetéhez. 78. sz. 109. 1. 51 Márton Imre (1886-1968) Székely származású. Koeséron 1911-től segédjegyző volt. 52 HD 1918. szerint: Radios Géza oklevél nélküli orvos (medikus). Koeséron a SZDP szervezőjeként lépett a politikai porondra. Erdős Dezső zsidó származású állatorvos. Több adat róla nincs. 53 Iratok Pest megye történetéhez 1918—19. „Mindenkihez” 139. sz. 187. 1. 54 Uo. „. . .a községi elöljáróságok és képviselőtestületek működésüket . . . szüntessék be.” 146. sz. 197. 1. 75
