Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944

előzőhöz hasonló hitel igénybevételével. Majd a vásárolt 115 kh föld évi bérleti díjára alapozva szervezték meg az első tanítónői állást.10 11 Egyébként a politikai község költségvetésében tervezték a plóbánosi fizetéstől kezdve a tanítók, sőt a templomszolga fizetését is. 1877-től 1887-ig a politikai és egyházközség ügyei teljesen összefonódtak.

Ugyancsak házhelyárusítási akciót indított a 80-as évek elején Dósa Imre birtokából és megbízásából Mihályffy jegyző. 10-50 krajcárig D-ölenként árusították szintén részletre a 400 D-öles házhelyeket.11 Jó hatást keltett, hogy 1883-ban maga Dósa Imre törvényszéki bíró nyugalomba vonulása után ideköltözött, és színvonalas lakhelyépítésével példát mutatott. Patrióta szellemtől áthatott okos irányítása, magas műveltsége és összeköttetése nagyban hozzájárult, hogy Kocséron aránylag rövid idő alatt létrejött a nagyközség fogalmát kitöltő közintézmény-hálózat, és felépült a falu is.12

A községben gyakran megforduló Hanusz István kecskeméti főreáliskolai igazgató, lelkes adatgyűjtője és krónikása volt fiatal községünknek. Egyik földrajzi munkájában beszámol a házak számának alakulásáról is, amely szerint 1882-ben 17, a következőben 21, és 1885-ben 40 a felépült házak száma a község belterületén, s ezenkívül 114 házhelynek van gazdája.13 1902-ben 172 lakóházról tudósít az évforduló krónikása, Majerszky Vilmos akkori jegyző.

Az első negyedszázad fejlődését mutató fontosabb létesítmények, közérdekű események14

1877. aug. 12. Kocsér önálló nagyközség megalakulása, az első elöljáróság megválasztása.

1877 szept. 16. Mihályffy Bódog Kocsér első jegyzővé választása.

1878 márc. 9. Az első költségvetést tárgyaló és jóváhagyó képviselőtestületi gyűlés. Révfy István tanító is tagja a 23 fős községi képviselőtestületnek.

10 Uo. 23-24. 1.

11 KŐVÁRI László i. m. Kocsér 50. éves jubileumi emlékkönyve. 37-38. 1.

12 Dósa Imre (1841-1940) A kocséri birtokot a gyermektelen Dósa József jászkun kapitány hagyta örökbe a rokonságban egyetemet végzett férfinak, így kapta Dósa Imre. A makfalvi Dósa család Erdélyből került a Jászságba. Dózsa György legifjabb testvérétől, Jánostól származónak vallják magukat. Dózsa György parasztvezér nevében a változtatás idők folyamán elírás révén alakult ki. Őt is Dósának hívták a családi hagyomány szerint. A Kocséron letelepült két Dósa család oldalági rokonságban van. Adatközlő: Dósa Klára (1889-) Dósa Imre Kocséron élő lánya.

13 HANUSZ István: A Nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét 1895. 229-248. 1.

14 Az időrendben felsorolt adatok a korábban megnevezett forrásokból valók.

65