Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
ség felnőtt lakosságát is megmozgatja. Hagyományosnak számít már nálunk az úttörők szüreti bálja, a karnevál, a különböző műsoros délutánok. Az ezeken való sokoldalú tevékenységen kívül a csapat anyagi alapjának megteremtésére is lehetőség nyílik. Évről-évre megrendezik a csapat kulturális szemléjét, részt vesznek a járási szintű bemutatókon, ahol sokszor értek el figyelemreméltó helyezést. A helyi és járási tanulmányi versenyek, azok szervezése, eredménye sok dicsőséget hozott a csapatnak, az iskolának. A hazai föld, táj megszerettetését, ezen keresztül az elmélyült hazafiságot szolgálják a kirándulások, portyázások, táborozások, amelyeken évrőlévre nagy számban vesznek részt úttörőink. A felejthetetlen táborozások a szórakozás és romantika mellett a tevékenyebb úttörőmunka fejlődését is segítik. A táborozás 1958-ban kezdődött, úttörőink Várkúton (Bükk) táboroztak. Táborhelyek voltak még a Mecsekben, a Börzsönyben, Salgóbányán és 1961-től Balatonszárszón. Itt faházakkal, kulturált körülmények várják a táborozó gyermekeinket. A táborokban évente 30-40 tanuló vett részt, voltak azonban olyan évek is, amikor a táborozok száma elérte a hatvanat. Az úttörőszervezet iskolai munkája is jelentős. A csapattanácson keresztül részt vesznek az iskola, a csapat életének, tevékenységének tervezésében, szervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Ők látják el az iskolai ügyeletet és fokozódó öntevékenységgel, önkormányzattal hozzájárulnak az iskola mindennapi életének szervezett működéséhez. Szakkörök szervezésével, sportolási feltételek megteremtésével a csapat elősegíti és irányítja a tanulók szabadidejének eredményes felhasználását. A nevelőtestület minden tagja segítette és segíti a csapat munkáját. Az úttörőcsapatban, mint rajvezetők a raj életének közvetlen irányítói. Munkájukat úgy végzik, hogy a fiatalok közben megtanulják a mozgalmi és politikai munkát, az egymás nevelésének módjait, jó összhangba hozzák a segítés és önállóság viszonyát, úgy, hogy a tanulók aktív tevékenysége, önállósága és felelőssége személyiségük fejlesztője legyen. 401
