Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

való tartozás tudata, s a kedvező feltételek között gyors népszaporodás mutatkozott.

Az önmagát megváltó Jászkun Kerület közgyűlése 1745. november 22-én Jászberényben tett egyezséget a terület és népesség szerinti fizetség megosztásáról.

A váltsághoz és költségeihez való hozzájárulás elosztása67

A Jászság A Nagykunság A Kiskunság

Összesen:

232 750 forint 155 000 forint 193 150 forint

580 900 forint

Lakossági szám és anyagi erő tekintetében a Jászság a legerősebb. A jász települések között a második helyen állt Jászapáti. Népes és módosnak mondható falu, amelyből 276 család tudott pénzzel hozzájárulni a megváltáshoz a következő nagyságrendben:68

(4/4-es)360 forint

váltságdíjat

befizetett

24család

(3/4-es)270 forint

váltságdíjat

befizetett

8család

(2/4-es)180 forint

váltságdíjat

befizetett

29család

(3/8-os)135 forint

váltságdíjat

befizetett

30család

(2/8-os)90 forint

váltságdíjat

befizetett

58család

(1/8-os)45 forint

váltságdíjat

befizetett

77család

(1 /16-os)22 forint

50 krajcár

váltságdíjat

befizetett

50család

Összesen: 276 család

Jászapáti saját határán kívül még két kiskun pusztát is megváltott: Kocsér és Kömpöc pusztát, összesen 30 ezer Ft-ért. Kocsér határáért 8 ezer forintot fizettek.

Kocsér puszta területének meghatározása a különböző felmérések szerint

67 PALUGYAI Imre i. m. 19. 1.

68 SzmL Kivonat Liber Fundi 1745. évről. 68. sz. könyv. A jászapáti redemptusok hiteles névsora a község levéltárában őrzött eredetiről c. másolat. Hitelesítve a másolat 1904. április 26-án. Dr. Fodor Ferenc 271 családot említ a földváltók sorában, az eredeti Liber Fundi 264 nevet tartalmaz. Az eltérés okát nem sikerült megállapítani. (A szerző)

\

39