Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

Tanulók száma 1976/77-es tanévben: 296. Az olvasni tudók 83%-a rendszeresen látogatja a könyvtárat. Az egy fóré eső kölcsönzött kötet száma: 8 Az iskola könyvtárosa Antal Domokosné, munkáját egy év megszakítás­sal 1959 óta végzi. Az iskolában egyedül a testi nevelés feltételeit nem sikerült még meg­felelően biztosítani. A testnevelési órákat ősszel-tavasszal az iskola udvarán, télen a kultúrotthonban tartják. Az iskola udvarán 1976-ban kézilabda pálya építését kezdte meg a községi tanács és az Új Élet tsz. Végleges befejezését a község jubileumára tervezik. Minden reményünk megvan arra, hogy a község vezetőinek összefogásával a következő években tornaterem is épül, amely az iskolai testnevelésen kívül az itt élő fiatalok sportolási igényét is kielégíti. Az iskolák tárgyi feltételei a felszabadulás óta soha nem látott ütemben fejlődtek. Az anyagi erőforrások kedvező koncentrálása, felhasználása tette lehetővé, hogy oktatási intézményeinkben biztosítottak mindazok a fel­tételek, amelyek a korszerű nevelő-oktató munka alapjául szolgálnak. Személyi feltételek alakulása 1948—1977-ig Az általános iskola létrehozása 1945-ben óriási vívmány volt. Az iskola ekkor még csak elvi jelentőségű keret, mely egységesen] jogot biztosított mindenki számára a művelődés elsajátítására. Mint láttuk hiányoztak a megfelelő tárgyi feltételek. A személyi feltételek területén sem volt ked­vezőbb a helyzet. A szakképzett pedagógusok hiánya felső tagozatban, az osztatlan és részben osztott iskolák tanyákon, különböző politikai akadá­lyok 1948-ig, gátolták az új demokratikus intézmény fejlődését. Az államosítás után javultak lassan a tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek is, az általános iskola kiépítése ténylegesen megkezdődhetett. Az iskolának kettős feladata volt, egyrészt a pedagógusok számának növelése, valamint a szükségletnek megfelelő szakos ellátottság kialakítása. A nevelők számának növelését az általános iskolai csoportok kiépítése, valamint a tanyai iskolák csoportbontása indokolta. A csoportok és neve­lők számának alakulását, valamint a szakosellátottságot a 2. melléklet, a tanulók számának alakulását a 3. melléklet tartalmazza. Az általános iskola megvalósításakor községünkben minden nevelőnek tanítói képesítése volt. A nevelőtestület világosan látta, hogy az általános iskola célkitűzéseit csak magasabb képesítés megszerzésével tudja meg­valósítani. A tanárképzést elősegítő szakosító tanfolyamokra 1949-ben je-391

Next

/
Thumbnails
Contents