Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
KŐCSER ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET8 A felszabadulás után több mint egy évtizeden át nem volt olyan intézmény hazánkban, amely a vidék, elsősorban a falusi lakosság pénz és hitelügyeinek kiszolgálását végezhette volna. Az ún. falusi bankoknak, a hitelszövetkezeteknek nem volt utóda. A háború következményeinek súlyos terhei nehezedtek az országra: az újjáépítés, a háborús jóvátételek fizetése és nem utolsósorban az 50-es évek helytelen politikai és gazdasági irányításából eredő hibák. A parasztságnak és a falusi kisiparos rétegnek a túlméretezett adó és beszolgáltatási terhek miatt nem volt fölösleges forintja, amit saját pénzintézet létrehozásához szövetkezve összeadhatott volna. A kötött gazdálkodás nem biztosított lehetőséget önálló termelési vagy egyéb vállalkozásra, amihez kölcsön szerzésre célszerű lett volna. Ebben az időben falun és így Kocséron sem megtakarított pénz, sem fedezettel rendelkező hiteligény nem volt. 1953 júniusa, de még inkább az MDP III. Kongresszusa (1954) után megmozdult a gazdasági élet falun is. Megjelenik tehát a hiteligény a falu egyes rétegéneinek életében cél és reális lehetőség alapján: kisiparosműhely újra üzembehelyezése, egy-két kh föld vásárlása, visszaigényelt földön a gazdálkodás megindítása, új kultúrák termelésének megkezdése, házhely vásárlás stb. A hiteligény mellett megindult a forgatható pénztőke némi felhalmozódása is családonként kisebb nagyobb mértékben. Az 1955-56-os és a következő esztendők még nagyobb termelési és értékesítési szabadságot hoztak, és a mezőgazdasági termelésen kívül az üzletelés, kupeckedés komoly méreteket öltött. Megjelent a faluban még az uzsorakamatra kiadott pénzhasznosítás formája is. Ezer forint egy hónapi használati dija 100 Ft volt. Ez bizony évi 120%-os kamatot jelent. Néhány közismert kölcsönadóról mindenki tudott, de egymás kisegítése szolidabb ellenszolgáltatással is elég gyakori volt. Ezt a vonalat állami adminisztratív eszközökkel, törvényes eljárásokkal szüntették meg. A békésebb évek beköszöntésével általános törekvéssé vált a kényelmesebb életkörülmény megteremtése, a jobb, kulturáltabb és felszereltebb lakás igénye, egyének és családok anyagi természetű célkitűzéseinek megvalósítására való igény. Reálissá vált nélkülözhető forintok megtakarítása, a fedezettel bíró köl-8 ANTAL Domokosnál Koosér és Vidéke Takarékszövetkezet. Kézirat. 1973. PmL 1973-tól az adatok a takarékszövetkezet igazgatósági jegyzőkönyvei, statisztikai jelentései, és mérlegei szerint. 339
