Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

zadtól kezdve egyre gyarapította. Az állandóan használt gazdálkodási területe a XVII-XVIII. században 200 ezer holdra bescülhető.47 A környékén minden falu elpusztult vagy elnéptelenedett, földjeiket nem használta senki, ezeket vette bérbe a város török illetve magyar földesuraitól. A körösiek bérlete továbbra is fennállott, amikor például Kocsér kun pusztát csaknem az egész Kiskunsággal együtt III. Ferdinánd király 1649-ben Vadászi Pálnak, a füleki lovasok kapitányának adományozta.48 Csak a bérlemény díját fizették az új tulajdonosnak, ha az egyáltalán érvényesíteni tudta jogát az adományra.

A közeli kun puszták közül Lajos, Mizse, Kara, Kocsér, Törtei másfél száz éven keresztül állandó bérleménye a körösieknek, s a XVII. sz. végéig legelőként hasznosított terület. Mezei kertek, szántók csak a XVIII, század elején tűnnek fel, így Kocséron is kis számban és a nyaralópusztaként használt Karán is.49

Valószínű, hogy az egykori pusztákon máig is meglevő csárdák, így a kocséri-karai határszélen levő Kaparási csárda is ebben az időben épült menedékül, pihenőül a tájon főleg marhacsordákat legeltető pásztoroknak és a pusztáikra közlekedő nagykőrösi gazdáknak, továbbá az átmenő forgalmat biztosító marhakereskedőknek. A XVII-XVIII. században valóságos pásztorparadicsom volt e táj, beleértve Kocsér puszta határát is.

A török hódoltság megszüntetését eredményező felszabadító háborúk után (1686-tól) megindult az újjárendeződés az Alföld e vidékén is. Nagykőrös sorra elvesztette bérelt pusztáit, amelyek új vagy a régi földesurak birtokába kerültek vissza. A kun puszták birtoklásától pedig a jászkun redempció fosztja meg őket véglegesen 1745-ben. Egyedül Tetétlent sikerült részben adomány, részben vétel árán megtartaniuk.

Szómagyarázat a török korhoz (Pest megye műemlékei I. k. 106. I.)

Szandzsák török katonai — közigazgatási terület, parancsnoka a

szandzsák bég; több szandzsák alkot egy pasalikot, amelynek élén a pasa, illetve a beglerbég áll.

Ziámet a szandzsákon belül kisebb egységnyi terület. A budai

szandzsákban 24 ziámet volt. Általában katonai hűbér-47 MAJLÁTH Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása. Bp. 1943. 46-50. 1.

48 DR. VADÁSZ Pál: Vadászy Pál fülekvári al- s nádori jászkun főkapitány a XVII. században. Szolnok 1916. 30. 1. „Vadászy Pál . . . egy nem érvényesíthető királyi adományt szerzett csaknem az egész Kiskunságra (14 kiskun pusztára.)

49 MAJLÁTH Jolán i. m. 69. 1.

33