Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
Domonkos Sándor, Szabari Vincéné. Az áruk beszerzése és eladása eleinte pénzért, majd egyre inkább csere útján történt. Némi áruforgalomról a háború befejezése után beszélhetünk. (1945 május) Egyben megindult az üzérkedés, feketézés és az infláció is soha nem látott mélységei felé. Valuta volt az olaj, tojás, pálinka, ruhanemű, gabonaféle. Az infláció sötét világát átvészelték a magánkiskereskedők és a Hangya is. Felszámolásukra az 50-es évek elején került sor. A magánkiskereskedők boltjai egymás után csuktak be az országos méretű küzdelemben, amely a szocialista kereskedelmet volt hivatva létrehozni. Az egykori kocséri kisiparosok, kereskedők átélték az új társadalom születésének fájdalmait, ahogyitt mondani szokás „sok virgán” (viszontagságon) mentek keresztül. Végül megtalálva helyüket társadalmunkban mint az Fmsz, illetve ÁFÉSZ,továbbá a tsz-ek szakmunkásaiként dolgoznak, vagy már a megérdemelt nyugdíjat élvezik. A KERESKEDELEM SZÖVETKEZETI FORMÁJÁNAK FEJLŐDÉSE A felszabadulás után a Hangyaszövetkezet vezetősége is átalakult. Tagjai közé bekerültek szegényparasztok is: Ragó József, Pintér Ambrus, Bognár Pál. Az új ügyintéző 1945 áprilisától Ragó István tanító. A háború alatti áruhiány, a háborús eseményeképpen úgy sújtották a Hangya üzleteit, mint a magánkereskedelmet, majd megerősödése is hasonlóképpen bekövetkezett a pénz stabilizációja után. 1949. január 6-án létrejött a helyi Hangyaszövetkezet s a korábban, 1945 decemberében megalakult Földművesszövetkezet egyesítése. Az alapítótagok, Kocsér dolgozói az Fmsz indulásához pénz hiányában babot, búzát, rozsot, tengerit vagyis terményfélét adtak össze. 1945. december 22-én utalta ki számára üzlethelyiségnek a Nemzeti Bizottság a Szabadság utcában a jelenleg omladozó Péli féle házat. Az első igazgatóság tagjai: Ádám József, Balog István, Gulyás Zakariás, Herkó János, Kaszala Sándor. Elnökül Tajti Józsefet választották. Az egyik dolgozó Vass Imre, aki ügyvezető és boltvezető is egyszemélyben, a másik Nyitrai Irén pénztáros. A pénz stabilizációjáig csere útján történt az áru beszerzése és eladása is. 1946 augusztus 1. után 600 egységből álló egyenként 10 Ft-os részjegy talált gazdára. 1947-től 1954-ig segítette a megerősödést a gabonafelvásárlás bonyolítása. Múltak az évek, elnökök, ügyvezetők váltották egymást: Tajti József, Vass Imre, Matusinka Gyula, Szabari Julianna, Vass Imréné, Horváth Ottilia. 1954-1963. december 31-ig Tatai István az ügyvezető, az 333
