Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

tulajdonképpen minden után adót szedett. Azért is fizetnie kellett az embernek, hogy élt, úgynevezett fejadót.

Az 1590-es adatok magas számértékűek. Megítélésében illetve behajthatóság szempontjából fenntartással kell élnünk. Az összeírt családfők száma itt már erősen lecsökkent, és a dzsizje adót fizetőké ennek is csak 53%-a.

Összegezve megállapítható a fennmaradt adatok szerint, hogy Kochy (Kocsi-Kocsér) faluban a megélhetési viszonyok jók voltak (Káldi-Nagy Gyula). Mint jó adófizetői alappal rendelkező falu nyilván értékes jövedelemforrást jelentett a török földesuraknak, akik katonai szolgálatuk jutalmául ideiglenes hűbérbirtokként kapták a XVI. század folyamán.

A török földesúri jövehelmek teljes összege és azok haszonélvezői Kochy faluban a XVI. században.

1546 4533 akcse, Mehmed bin Jahja, a szondái vár szermartalóca (martalócparancsnoka) tímár-birtokos.

1559 2583 akcsa, Mehmed, a budai lovasok volt agája, ziámet-birtokos. 1562 4685 akcse, Diváne Szulejmán, tímár-birtokos.

1580 7533 akcse, Turgud bin Pervána tímár-birtokos 6000 akcse, és Hüszein bin Perváne tímár-birtokos 1533 akcse részesedéssel (ez utóbbi azonban 4000 akcse fejében fogadta el).

1590 9000 akcse, Haszonélvezőjére nincs adatunk.

Valószínű, nem is volt realizálható a magas földesúri jövedelem éppen a népesség megfogyatkozása miatt, amelynek oka a háborús állapotok kiújulása volt.

1590-től pusztító előviharai dúltak már hazánkban az ún. hosszú vagy 15 éves háborúnak, amely 1606-ig tartott. Az alföldi települések, főleg a kiskunságiak nagyarányú, szinte teljes pusztulása ebben az időben következett be.

A legnagyobb valószínűség szerint az 1596-os esztendő söpörte el Kőcser községet is véglegesen a többivel együtt-Az egykori település ma is meglevő tanúságtevője a jelenlegi temetőben levő gótikus templomrom. Kimagasló dombon áll. A hajó keleti oldala és két támpillére maradt meg. Anyaga a környéken a felszín alatt 80-120 cm-re található terméskő (daráskő).

Falában két sorban gerendalyukak. Közel 400 éve dacol a természet s a történelem viharaival. A korábban mellette végzett kutatóásás, továbbá a sírok elkészítése közben emberi csontok maradványai kerültek elő. Nyilván az ellenség elől a templomba menekült lakosság ott lelte halálát, de a templom körül volt a temető is.

A község határában több emléke is van a törökkori csatáknak. A XI. dűlő-31