Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
Az öntözés fúrott kutakból és egy kútcsoporttal táplált víztárolóból történik (Csőke telep). Felhasználják a Kőrös-ér vizét is vízjogi engedély alapján. Jelenlegi gyakorlat a takarmánynövények szükség szerinti öntözése. A folyamatban levő meliorációs munkálatok befejező szakaszában kerül sor az öntözési rendszer korszerű kiépítésére. Folyamatban van 1973 óta a tereprendezéssel egybekötött táblásítás, belvízcsatorna és mezőgazdasági úthálózat kiépítése. A fenti munkálatok fogják majd csökkenteni az időjárástól való függést. Fontosabb szántóföldi növények termésátlagai q/hektáronként 6. táblázat Növény 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 Búza 18,4 10 2 Rozs 13,2 13,6 7,2 16,3 24,8 22,9-Tritikálé-10,4 14,3 19,8 21,1 — —Őszi árpa 9,4 12,6-Tavaszi árpa 9,3 8,7-Zab-7,6 9,6 12,8 10,7 11,7-Kukorica 12,8 21,7 16,3 23,7 27,4 27,2 29,1 44,9 25,1 Lucerna álló 25,8 42,3 68,1 69,8 70,9 70,9 87,3 91,2 79,4 Őszi takarmány 246,3-62,6 146,9 Silókukorica-116,8 53 111,9198,3 183,8 169,9 170,3 137 Csalamádé 52 104,7 49,3--17-Takarmányrépa 204 205 359 323-514 488-Cukorrépa-198 229 234 308-Paradicsom 196 248 208 364 191 368 438 127 Paprika 328 249 243 119 82 43-Uborka 146 223--A szántóföldi kertészeti növények termelése miatt minden egyéb terület szervestrágya hiányban szenvedett, ami nélkül a kocséri talajok olykor a vetőmagot is alig adják vissza. Az állatállomány növekedésével előállított és jelentős vásárlásokkal egyre több szervestrágyát kaptak a földek, s ez megmutatkozott a termésátlagok növekedésében is. Jelenleg elsősorban a takarmányfélékre fordítják a nagyobb figyelmet ezen a vonalon is. Mind a szerves mind a műtrágya alkalmazása az 1975-ben elkészült talajgenetikai térképek alapján a talajösszetételnek megfelelően céltudatos és 312
