Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
Növénytermesztés7 5 Művelési ágak változása (hektárban) 3. táblázat Megnevezés 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 Szántó 1070 1028 1056 973 1008 1018 923 937 992 Szőlő 44 64 60 27 65*38 10 10 13 Gyümölcsös 44 45 45 43 43 10 10 11 11 Rét 23 24 25 48 48 48 105 105 105 Legelő 492 478 503 544 544 567 476 479 480 Mezőgazdasági terület 1673 1639 1689 1635 1708 1681 1524 1542 1601 Erdő 65 65 65 94 58 72 238 240 241 Nádas---6 6 6 2 2 2 Termőterület 1738 1704 1754 1735 1772 1759 1764 1784 1844 Művelés alól kivett terület 89 85 89 53 54 54 54 57 60 Összes közös földterület 1827 1789 1843 1788 1826 1813 1818 1841 1904 Háztáji terület 157 159 143 178 141 154 149 145 88 A tsz összes földterülete 1984 1948 1986 1966 1967 1967 1967 1986 1992 * A szórványszőlők hozzászámolása miatt nőtt a terület. Jelentős terület változás nem történt, tanyatelek vásárlással növekedett csak a gazdaság területe. A szántó csökkenése a cellulózgyár telepítéssel magyarázható, amely egyrészt a gazdaságilag kevésbé hasznosítható területek hosszabb távú értékesítését oldja meg, másrészt az országos erdősítési programba illik és cellulóz import anyagot fog fedezni. A gyümölcsös nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert tereprendezés nélkül telepítették annak idején. A kijelölés akkor még határjárás megállapításai szerint történt. Ha a bizottság úgy vélte: „Ezt a földet az isten is almásnak teremtette” — akkor oda almafákat ültettek. 75 75 A növénytermeléssel kapcsolatos szóbeli tájékoztatót Tóth Róza tsz elnök adta. 309
