Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
Egyes növényfélékre eredményességi premizálást alkalmaztak. A tervben rögzített holdankénti átlagtermés feletti mennyiség felét megkapta a vállaló kukoricából és takarmányrépából természetben, cukorrépából forintban. A kertészeti növényeknél a bruttó bevétel 40 %-a a tagot illette meg. Aratási munkáért természetben fizettek 80-100 kg gabonát kh-ként, s megfelelő részt a cséplési munkáért. Az előre megígért részesedéseket, így a paradicsompénzt, aratási, cséplési gabonát esedékességkor pontosan megkapták a tagok. Ez igen fontos volt a bizalom megszilárdítása érdekében. így pórul jártak azok, akik nem vállalkoztak, mondván úgysem fizetik ki a megígért százalékot. Kiegyenlítették időben a tagok törvényes járandóságait. Szabadpiaci áron számolták el a felvásárolt takarmányt. A behozott szarvasmarha árát egy összegben, a lóét még az év folyamán részletekben fizették ki, a gazdasági felszerelések árával együtt 440 177 Ftot. S mindezt az állam meghitelezte. Bár temérdek nehézség és hiányosság mutatkozott, mégis volt bizonyos rend és célszerűség. A legnagyobb horderejű munkák végzésére sikerült a tagságot mozgósítani. A növényápolásban voltak ugyan súlyos kimaradások, de az aratást, cséplést sikerült jól megszervezni, és járásszerte elsők között volt a Petőfi tsz, amelyik befejezte azt. - Igaz a hordásban szovjet katonák is segítettek, s talán az aratás befejezéséről való hírt lábon hallgatta a határ valamelyik sarkában néhány holdnyi gabona. Mindenesetre a jó eredményről szóló hírverés jótékonyan befolyásolta a Petőfi tagságának jelentős részét, és arra ambicionálta őket, hogy mint régi jó gazdák idejében elvégezzenek. Talán már ekkor kezdődött az a versengés a két tsz között, amely később nem kívánatos méreteket öltött; két ellenséges szomszédvárrá minősítve a két gazdaságot. Felszámolása csak az utóbbi években, illetve napjainkban valósul meg. 283
