Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
lönítő, 4 ezer literes tejház. A régi korszerűtlen istállók átalakítása is megtörtént. A két darab 100 férőhelyes szerfás épület helyén felépült egy 300 férőhelyes intenzív kötetlen tartású marhahizlaló és ugyancsak 300 férőhelyes nagycsoportos kötetlen tartású növendék üszőistálló. Fejlesztési terv, amelynek megvalósítása 1977-től kezdődik: az új tehenészeti telep mellett mesterséges gyeptelepítést végeznek folyó év őszén. A megerődösött gyepen szakaszos legeltetést biztosító fix karámrendszert alakítanak ki, és intenzív (műtrágyázott, öntözött) gyepgazdálkodást folytatnak. Ez követelménye a kialakítás alatt álló fajta tenyésztésének. A tehenészeti telep gümőkórmentes állománnyal való betelepítése 1970- ben kezdődött, a teljes benépesítés éve 1973. 1975-től a tsz (külön engedély alapján) kétféle hasznosítási vonalat fejleszt. A szarvasmarhatenyésztés tej és húshasznú vonalát. A húshasznú tehén állomány elsődleges célja hízóalapanyag (bikaborjak) előállítása, az üszőszaporulat pedig a tehénállomány pótlására szolgál. 1975 óta a magyartarka tehénállományban fajtaátalakító keresztezés folyik Holsteinfriz fajtával, mely a világ legjobb tejelő marhája. Négy nemzedék szükséges a fajtaátalakítás befejezéséhez. így akarja a tsz megvalósítani felemelt tejtermelési tervét, amely szerint a 3034 literes tehenenkénti tejhozamot 4000 literre kívánja emelni az Y. ötéves terv utolsó évére. A tejkezelés korszerűsítését is tovább fokozza a tsz az eddigi ELFA—INPULSA fejőkészülékek cseréjével. A legkorszerűbb ALFA—LAVAL készülékkel váltják fel (svéd gyártmány). A húshasznú tehenészeti telep kialakítása s az állomány törzstenyészettó nemesítése a termelőszövetkezet állattenyésztési ágazatának célkitűzése a következő években. A Holsteinfriz fajta legelőn alakult ki, és legelő fajta maradt. A húshasznú teljesen megél a jóminőségű gyepen némi abrak kiegészítéssel, télen szénatermést és silót fogyaszt. A tejhasznú számára is nélkülözhetetlen a jártatás, kisebb mértékben a legeltetés. A tsz szarvasmarha-tenyésztésének magas gépesítésű színvonalát jól érzékelteti, hogy a több mint 300 tehenet egy műszakban 8 ember és egy traktor ellátja. A 300 hízó vagy növendék marhát 2 ember és egy pár ló szolgálja ki. Az állattenyésztésben leginkább betanított munkás képesítésű dolgozók vannak. A fejőmunkásokat rendszeresen kéthónapos tanfolyamon képezteti tovább a tsz. Cél, az ágazat alsó és középszintű vezetőinek saját erőből és helyből való biztosítása. Ezt a fentieken kívül magas kereseti lehetőséggel is támogatják. 252
