Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
ben csak gépi termelés folyik. Élő munkaerőhiány tette szükségessé az áttérést. A termést paradicsomié formájában értékesíti a tsz a Kecskeméti Konzervgyárnak 1976-ban korszerűsített helyi lényerő állomásán. A régóta várt és nagyon esedékes felvásárlási árrendezés újabb fokozata ebben az évben lép életbe. A fentiek alapján bekövetkezett tehát a kocsériak személy szerinti megválása a kedvelt paradicsomtól, ugyanis kisebb mértékű, pl. háztáji termelésének nincs értelme. így aztán új „szent növényt” választottak, olyat ami tulajdonképpen még régebbi, több mint 100 éves termelési hagyománynyal bír a község határában, a dohányt. A háztáji földeken, de még a falusi kertekben is ezt ültet, akinek a dereka bírja. Magas kultúrájú növény, sok kézi munkát igényel. A régiek mondása szerint „nem görbe házat, hanem görbe hátat lehet vele szerezni.” Jelenleg, (1976-77-ben) azonban az igen jó felvásárlási ár fordította a szorgalmas embereket arccal a dohány felé.35 Az 1977-es évre 260 dohánytermelési szerződést kötöttek, 32-vel többet az előző évinél. A terület 100 kát. hold. körüli. A jól előkészített földbe ültetett és jól sikerült termés 100 ezer forint körüli bevételt is hoz holdanként. A ráfordítás a „háztáji szakértők” szerint 40%. A dohánypalánta meleágyi előnevelését is maguk végzik a dohányosok, s a szárított, bálázott árunak a szolnoki beváltóba való szállításáról is egyénileg gondoskodnak. A szántóföldi paprikatermelés a paradicsomhoz hasonló módszerekkel folyt 1960 óta. Kiváló eredmények voltak, 1967-ben még 55 vagont exportált a tsz. Hektáronkénti átlagtermés 276 q volt. Egy részét csumázott és szeletelt formában vette át a konzervgyár. A 70-es évek elején nagy fajtaleromlás következett be, s a termesztését 1974-ben megszüntették. A dinnye mindig vállalásos növény volt. Elsősorban a zöldesfehér héjú, sárgabélű cukor görögdinnyét termelték. Művelése nem fér bele a nagyüzemi keretbe, és ezért 1973-ban megszüntették. A fóliás termesztés fokozatosan növekedett 1966-tól a jelenlegi 6 hektáros nettó területre, amelyből két hektár gázolajtüzeléses kazánokkal termoventillátoros légfűtéses. Elsősorban a palántanevelést szolgálja, másrészt elő és utóhasznosításként saláta, paprika, paradicsom és újabban szegfű termesztésére használják. Korábban a primőr paprika és paradicsom hajtatásának volt elsődleges eszköze. A szántóföldi zöldségtermesztésnek mintegy 20 %-os árbevételét biztosítja a fóliás kertészet. 35 A dohány termelői ára: I. osztályú 5600, II. osztályú 4800, III. osztályú 3500 Ft. 248
