Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

képpen jártak el a szarvasmarha és juhállomány összegyűjtésével illetve közösbe hozásával is. A lovakat leltározás után gazdasági épület hiányában nagyrészt a tagok istállójában hagyták. A szervezés után a tervezés munkájához láttak. A járási szervek a tsz irányításának megerősítésére a helyi vezetők hozzájárulásával (más pályá­ról) új vezetőt küldtek ki Bot Ferenc személyében, aki egy hónapon belül, március 1-én a tsz elnöke lett. Nagy ambícióval és törekvéssel, de kevés hozzáértéssel látott munkához. Rendkívül nagy feladatok elé állította a tsz vezetőségét a nagy kiterjedésű tanyarendszer és a már korábban ismertetett kedvezőtlen termői adottságokkal rendelkező terület. A nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges anyagi és üzemi feltételek éppen úgy hiányoztak, mint a gyakorlattal rendelkező szakemberek. A vezető személyének kijelölése szempontjai között ekkor még elsősorban az elvi és politikai szilárdság az irányadó e korszakváltó gazdasági intéz­kedés kivitelezéséhez, amelynek végrehajtása viszont a szocialista társadal­mi rendszer alapvető politikai szükségszerűsége. Külön szerencse volt és nagyon kedvező körülmény, ha egy induló termelőszövetkezet ebben az időben szakképzett vezetőséghez jutott. A kocséri Új Élet nem tartozott a szerencsések közé. A helyi adottságokat nem ismerő, mezőgazdasági terme­lési tapasztalattal nem rendelkező, főleg utasításra és papírformára támasz­kodó elnök a különben is súlyos feladatokkal megbirkózni nem tudott. Az el­ső tervezés sem volt reális. Az előirányzott 40,40 Ft-tal szemben zárszám­adáskor csak 15 Ft-ot tudtak fizetni munkaegységenként. Mintegy másfél­milliós mérleghiány mutatkozott. Tulajdonképpen a beléptetett nagyszámú tagság rendszeres munkábaállítása eleve nem sikerült, de nem is sikerülhe­tett. Az évet záró gyenge eredmény méginkább kihatott a munkafegyelem­re, annak nagyfokú meglazulását eredményezte. Az elkedvetlenedés nagy­mértékű és általános volt az elkeseredés szintjéig. Túl nagy lett a jövedelem­szint különbség a megelőző magánparaszti színvonalhoz viszonyítva. A tá­voli célnak és színvonalnak halvány körvonalai sem rajzolódtak ki. Ért­hetetlennek és értelmetlennek tűnt a tagság előtt ennek az útnak a járása. Az elnök 1961. július 29-én tartott közgyűlésen felmentését kérte, ami meg is történt. Helyette a július 5-e óta kormánybiztosi minőségben a tsz-nél működő Vereczkey Dezső budapesti lakost, minisztériumi alkalma­zottat ugyanez a közgyűlés szintén felsőbb javaslatra elnökké választotta. Gazdasági szaktudása, gyakorlata neki sem volt, az emberekhez való viszo­nya azonban kedvezőbbnek bizonyult. Javult valamint az adminisztrációs és irányító munka, a tervezés és szervezés. * Jellemző általában az első évek gazdálkodására, hogy a szántás-vetés, ültetés munkálatait nagyjából elvégezték megfelelő időben és terv szerint, 230

Next

/
Thumbnails
Contents