Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

képpen jártak el a szarvasmarha és juhállomány összegyűjtésével illetve közösbe hozásával is. A lovakat leltározás után gazdasági épület hiányában nagyrészt a tagok istállójában hagyták.

A szervezés után a tervezés munkájához láttak. A járási szervek a tsz irányításának megerősítésére a helyi vezetők hozzájárulásával (más pályáról) új vezetőt küldtek ki Bot Ferenc személyében, aki egy hónapon belül, március 1-én a tsz elnöke lett. Nagy ambícióval és törekvéssel, de kevés hozzáértéssel látott munkához. Rendkívül nagy feladatok elé állította a tsz vezetőségét a nagy kiterjedésű tanyarendszer és a már korábban ismertetett kedvezőtlen termői adottságokkal rendelkező terület. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges anyagi és üzemi feltételek éppen úgy hiányoztak, mint a gyakorlattal rendelkező szakemberek.

A vezető személyének kijelölése szempontjai között ekkor még elsősorban az elvi és politikai szilárdság az irányadó e korszakváltó gazdasági intézkedés kivitelezéséhez, amelynek végrehajtása viszont a szocialista társadalmi rendszer alapvető politikai szükségszerűsége. Külön szerencse volt és nagyon kedvező körülmény, ha egy induló termelőszövetkezet ebben az időben szakképzett vezetőséghez jutott. A kocséri Új Élet nem tartozott a szerencsések közé. A helyi adottságokat nem ismerő, mezőgazdasági termelési tapasztalattal nem rendelkező, főleg utasításra és papírformára támaszkodó elnök a különben is súlyos feladatokkal megbirkózni nem tudott. Az első tervezés sem volt reális. Az előirányzott 40,40 Ft-tal szemben zárszámadáskor csak 15 Ft-ot tudtak fizetni munkaegységenként. Mintegy másfélmilliós mérleghiány mutatkozott. Tulajdonképpen a beléptetett nagyszámú tagság rendszeres munkábaállítása eleve nem sikerült, de nem is sikerülhetett. Az évet záró gyenge eredmény méginkább kihatott a munkafegyelemre, annak nagyfokú meglazulását eredményezte. Az elkedvetlenedés nagymértékű és általános volt az elkeseredés szintjéig. Túl nagy lett a jövedelemszint különbség a megelőző magánparaszti színvonalhoz viszonyítva. A távoli célnak és színvonalnak halvány körvonalai sem rajzolódtak ki. Érthetetlennek és értelmetlennek tűnt a tagság előtt ennek az útnak a járása.

Az elnök 1961. július 29-én tartott közgyűlésen felmentését kérte, ami meg is történt. Helyette a július 5-e óta kormánybiztosi minőségben a tsz-nél működő Vereczkey Dezső budapesti lakost, minisztériumi alkalmazottat ugyanez a közgyűlés szintén felsőbb javaslatra elnökké választotta. Gazdasági szaktudása, gyakorlata neki sem volt, az emberekhez való viszonya azonban kedvezőbbnek bizonyult. Javult valamint az adminisztrációs és irányító munka, a tervezés és szervezés. *

Jellemző általában az első évek gazdálkodására, hogy a szántás-vetés, ültetés munkálatait nagyjából elvégezték megfelelő időben és terv szerint,

230