Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
A nyugati-északnyugati szelek hozzák a csapadékot is, sajnos a község területének egészét tekintve azt a keveset sem terítik egyenletesen. Gyakran a határ egyes részein a szokásosnál is nagyobb szárazságot érnek, amely sokszor elütő termésátlagban is megmutatkozik azonos színvonalon termesztett, azonos növényféleségeknél. Jellemző a hócsapadék szegénysége is mind a mennyiséget, mind az időtartamot illetően. A hideg és hótakaró nélküli tél veszélyt jelent a mezőgazdasági növényekre. Kedvező viszont a bőségesebb májustól augusztusig való csapadék. Az évi mennyiségnek 40-44 %-a a homoktalajokon termesztett növények, zöldségfélék tenyészidejére esik, vagyis májustól augusztusig. Gyakran előfordul azonban, hogy a csapadék maximuma a Tiszántúlhoz hasonlóan júliusra tolódik át. Ilyenkor a májusi szárazság súlyos károkat okoz, melyet csak öntözéssel lehet ellensúlyozni. Fontosabb meteorológiai adatok9 Éghajlati körzet: I. b. Abszolút hőingás 53-55 C Évi csapadék 517 mm Közepes hőingás 23-24 C Évi napsütés 2051 óra Fagyos napok száma 90-100 Évi csapadék mm-ben és annak havonkénti megoszlása, ötven év átlaga 1901-1950-ig Évi Össz. I.II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 517 26 29 32 45 56 55 48 45 46 48 50 37 Az évi napfény tartam havonkénti megoszlása órákban Évi Ossz. I.II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2051 60 90 140 186 260 275 300 280 195 145 75 41 Fagyos napok szám (50 év átlaga 1901-1950-ig) 90-100 Téli napok száma (50 év átlaga 1901-1950-ig) 30- 35 Nyári napok száma (50 év átlaga 1901-1950-ig) 80- 85 Hőség napok száma (50 év átlaga 1901-1950-ig) 20- 25 9 Bacsó Nándor adatai 208
