Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

vásárok tarthatásához, sem a marhavész kitöréséhez nem köttetett, ez oknál fogva a folyamodó kérésétől elmozdíttatik.”18

A csárda tehát volt, élt szerves tartozékaként a kocséri pusztának. Minden bizonnyal állt már akkor is, amikor ezt a területet a jászkun redempció alkalmával 1745-ben Jászapáti magáénak váltotta meg.

Egy azonban bizonyos, hogy a jászapáti hivatalos írások 1745-től 1877-ig mint külső vagy kiscsárdát emlegetik, s az 1833-ban készült Tanító Sándorféle térképen sincs neve. Tehát csak szájhagyományként élt Kaparási csárdaként. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Petőfi itt járt, s erről írta szép versét. Mintegy 100 év óta él ez a köztudatban, és a MTA Irodalomtörténeti Intézetének is ez a hivatalos állásfoglalása.19

Járt csárdánkban Arany János is, először valószínűleg Nagykőrösre költözése alkalmával 1851-ben, majd később többször tetétleni kirándulásaikor:.

Fűződik hozzá pusztai tragédia emléke és betyárromantika. A betyárvilágban Bogár Imre birodalma.

Mindenképpen nagy megbecsülésben állt a csárda a pusztai nép előtt. Menedék a magány elől, a búfelejtés forrása. Ismerte ennek értékét a jászapáti tanács is. - Mikor az egyik kocséri szilaj csikós magáról megfeledkezve az alsó csárdánál egy tanácsos jelenlétében ,,Atta Teremtettével. . .(?)” káromkodott, a nemes tanács úgy határozott, hogy a „vádlott... a csárda bejárastul eltiltatik.”20 - Üdvös határozat a stílus szépítésére s egyúttal a szeszfogyasztás csökkentésére ?!

1926. március 15-én leégett a Kaparás. Azóta cseréptetős épületként elvesztette csárda jellegét. Többször átalakították. Jelenleg az ÁFÉSZ italboltja Kutyakaparó csárda néven. Az átutazók szívesen megállnak itt egy hűsítő italra, s munka után a tsz-ek dolgozói is látogatják. A majális jellegű rendezvények vonzzák a környék lakóit, még a falubelieket is.

18 Jászapáti jkv. 1862. VIII. 30. 118/227. sz. határozat.

19 Kiss József Petőfi-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének képviselője által 1965. X. 31-én a csárdánál elmondott emlékbeszéde alapján. Kéziratban.

20 Jászapáti jkv. 1777. V. 26. 1. sz. határozat.

C

17