Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

8 holdat kapott

6

3,2%

9 holdat kapott

3

1,8%

10 holdat kapott

4

2,2%

11 holdat kapott

1

0,5%

12 holdat kapott

2

1,2%

22 holdat kapott

1

0,5%

25 holdat kapott

1

0,5%

183

100,0%

A telekkönyvi végzést az új tulajdonosok 1947 szeptemberi keltezéssel kapták meg. A mérnöki munka díjazására a tagok holdanként 16 P-t fizettek a közösen fogadott mérnöknek. A földosztó bizottság tiszteletdíját az állam vállalta. Az egykori tagok visszaemlékezése szerint ez elég szép összeg lett volna, azonban a munkálatok befejezése után, amikor megkapták, már nem sokat ért, mert jól benne voltunk az inflációban. Hasonlóképpen járt a mérnök is. Mindez azonban a régi nyomorúsághoz és a háború kegyetlen éveihez viszonyítva csak derűs emlékként maradt meg emlékezetükben.

A rendelet értelmében a kiosztott földekért megváltási árat kellett fizetni, a nincsteleneknek 20 évi, a földkiegészítésben részesülteknek 10 évi részletre. Az aranykoronánként és évenként 9 kg búza egy része adó, másik része a részletet törlesztette. A fizetés megkezdése az első használati év után volt esedékes. Sokan néhány év alatt kifizették az egész megváltási árat.

Házhelyosztásra is került sor már 1945-ben a falu belterületén. 88 házhelyet alakítottak ki, 3-400 □-öleseket. Ezeken a jutányos áron adott telkeken nőttek ki évek múlva az új házak, házsorok.

Az 1947. évi V. te. a földreform befejezéséről végleges határozatot hozott.

A földhözjuttatottak és a többi kisbirtokosok érdekvédelmét az 1945-ben alakult FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége) látta el. 1946-ban Kocséron is létrehozták az új gazdák védelmét szolgáló szervezetet, az UFOSZ-t (Újgazdák és Földmunkások Országos Szövetsége

1946-48). 1948 decemberében mindkét szervezet beolvadt a szegény és középparasztok egységes tömegszervezetébe a DÉFOSZ-ba (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége 1948-52). Ezek a szervezetek intézték a földhözjuttatottak és szegényparasztok ügyeit. Felülvizsgálták a mezőgazdasági dolgozók szerződését, bérezését és készítették a későbbiekben a kishaszonbérleti szerződéseket. Helyi szervezői, vezetői: Ádám József, a „szürke miniszter” és Király Imre, ismert és becsült tagjai a falunak és veteránjai már e történelmi időknek.

166