Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

Előszó

Előszó

Egy évszázad már történelem. Egy ország, egy nép 100 éve olyan tanulságos, hogy a jelen s főleg a jövő mérlegelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Mit jelent ebben egy kis község 100 éve ? Csepp a tengerben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tengert is cseppek alkotják, a csepp a tengernek szerves része.

Mit jelent ez a 100 év Kocsér község lakosságának ? Mindent. - Új honfoglalást a pusztát benépesítő elődöknek. Soha meg nem szűnő küzdelmet a sovány homokkal, amelynek legjobb kötőanyaga a munka verítéke. Innen vitték két világháborúba többé vissza nem térő útjukra a szorgos kezű férfiakat. A felszabadulás után itt kezdtek új társadalom építésébe Kocsér polgárai.

Sokszor kétségek és remény között, de mindig nagy kitartással és áldozatos munkával haladtak azon a úton, amelynek eredményeképpen a termeszövetkezetek modern nagyüzemmé fejlődtek. Megváltozott az emberek életmódja, emelkedett az életszínvonal. Széles lehetőségek állnak szocialista társadalmunkban a községből elköltözni vágyókra, de biztos és nyugalmas megélhetés az itthon maradókra, az itt dolgozókra.

E könyv segítségével a távoli múltba is betekintést nyerhet az olvasó, de elsősorban az utóbbi 100 év nemzedékeinek életéről, küzdelmeiről olvashat fejezeteket. A terjedelem és részletesség nagyobb mértékével örökíti meg jelenkorunkat, a szocializmus építésének 3 évtizedes korszakában a kocséri eseményeket. Tisztelet és elismerés a könyv lapjain szereplő dolgozó embereknek, a megnevezetteknek és a névteleneknek.

E helytörténeti munka megírását több mint egy évtizedes gyűjtő- és kutatómunka előzte meg. Eredeti, száz, kétszáz éves jegyzőkönyvek sárgult lapjai, levéltárak féltve őrzött dokumentumai, a községről fellelhető szinte teljes forrásanyag felhasználásával készült, s ad képet Kocsér társadalmi, politikai és gazdasági fejlődéséről.

Egészséges lokálpatriotizmus, a szocialista haza egy kis részéhez, a szülőföldhöz és a munkahelyhez fűződő szeretet csendül ki belőle.

9