Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
dr. Márton János: Előszó
kék esős időben is jól járhatók, akár szekérrel, akár gépekkel megkönnyítvén a termények szállítását. Mindezen kedvező adottságokhoz párosult a lakosság piacérzékenysége, így bontakozhatott ki Cegléden a mezőgazdaság árutermelő jellege. A kereskedelem különösen a két világháború között segítette az agrártermelés eredményességét, amibe az ipari termékek - műtrágya, növényvédő szerek, gépek - bőséges és korszerű választékának behozatalát is beleértem. A Cegléden nevelődő értelmiségi fiatalokkal ezeket a körülményeket olyan tanárok tudatosították, mint például dr. Lengyel Albert, a nagy műveltségű magyartanár, aki a népi írók szellemi értékeinek vonzó terjesztésén kívül közgazdasági gondolkodásra is késztette tanítványait. Tőle tanultuk meg, hogy a magyar mezőgazdaság európai felzárkózásához nem elég a szorgalmas munka, - nélkülözhetetlen az állandóan karbantartott szaktudás, s a parasztság, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak progresszív erőinek politikai szervezkedése is. Első legjobb barátomat éppen ennek a gondolatnak a közös megvallása alapján szereztem Cegléd városában: Nyújtó Ferenc osztálytársammal 8 évig ültem egyazon padban. Vele a tanulási időn kívül is végeztünk néprajzi kutatómunkát, így a települési viszonyokat feltáró adatgyűjtést. Népdalokat és népszokásokat is közösen jegyeztünk fel, hogy ezzel is gazdagítsuk magunkat, sírig tartó élményekkel telítsük ifjú életünket. Ily módon szinte egyenesen vezetett utunk oda, hogy - jóllehet eltérő pályán - egész életünkben a magyar mezőgazdaságot szolgáljuk, főként tudományos tevékenységünkkel. Én magam már az érettségi után rögvest Budapestre kerülvén, elég ritkán jártam Ceglédre, barátaimhoz, s a nővéremhez, akinek férje haláláig termelőszövetkezeti tagként dolgozott, mint kertész. így rokoni szálon is folyamatosan értesültem azokról a kedvező és kedvezőtlen jelenségekről, amelyek a városban föllelhetők voltak. Cegléd mezőgazdasága ugyanazon a pályán haladt és halad ma is, mint az országé. Sikerek fénye és kudarcok árnyéka ugyanúgy ismert a város agrárterepén, mint bárhol egyebütt, így az utóbbi évtized egyre nagyobb terheit a ceglédi nagy- és kisüzemekben termelők éppúgy megérzik, mint más tájakéi. Most különösképp szükség van arra, hogy azokat a hagyományokat elevenítsék föl a városban, amelyeket a századfordulón, illetve a harmincas évek 4
