Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

III. fejezet: Csala István emlékezéseiből

nem is láthattuk másutt. Sok kísérletezés után mindig tökéletesí­tettem. Még most is el tudom vezetni.- De én megijedtem. Fölmerült, ha ezt mi elszaporítjuk, lóval meg lehet kapálni ennyi munkával azt a kukoricát, nem a szeren­csétlen kisemberek fizetnek-e rá? A kisparasztok, akik most is munka nélkül vannak? Még nagyobb lesz a munkanélküliség. Ak­kor - nem is hinnék a mai fiatalok -, mikor meglátták az első csép­lőgépet, ezek a szegény parasztok, az agrárproletárok: átkozták, elveszi a kenyerüket. Azt mondják, a svábok jobban munkálkod­tak, mint a magyarok. De szeretném én látni azt a dunántúli svá­bot, aki egy ceglédi paraszttal felvenné a versenyt! Veres Péter azt mondta, hogy a magyar paraszt arról volt nevezetes, hogy egy év­ben 365 napot és 365 félnapot dolgozott. Ez tényleg ráillett a mi ceglédi parasztjainkra. 3.- 1945 után, hogy gondolta Pista bácsi: mi a megoldás? Ha nem jó a téesz, nem jó az egyéni gazdálkodás, - akkor mi lett volna jó?- Hogy nem jó a téesz, azt nem lehet így állítani. A téesz is jó, ha jól megy a termelés, ahol jó az irányítás. Én nem mondom, hogy az egyéni gazdálkodás sem jó, ha azt a gyereket úgy nevelik, már az iskolában, hogy értsen a földhöz! De nem volt rá mód, aki elvégezte is az iskolát, mi lett belőle? Tisztviselő? De nem tudott elhelyezkedni, nem volt annyi munkaalkalom, mint most. Én úgy gondolom, hogy minél több kisbirtokos paraszt tud termelni, mi­nél több földet osszunk föl. A nagybirtokot is fölosztanánk, de azoknak is adnánk kártalanítást, ezek megérdemelték, és akik kapták a földet, azok vállalnák, hogy lassan letörlesztik, mert amazoké volt a föld. És ha jól termelnek, értenének a földhöz, és munkásembernek is adnánk földet, hogy ők is kapaszkodhassanak egy kicsit, hogy őket se tudja senki kizsákmányolni. A parasztság életszínvonalát akartuk fölemelni úgy, hogy a munkásság életszín­vonalát se rontsuk el.- És úgy gondolták, hogy ezek a kisparaszti birtokok képesek lettek volna biztosítani egy ország élelmiszer-ellátását?- Én kisparaszt voltam, azt mondhatjuk, a legkisebbek közé tartoztam, volt mikor ágrólszakadt kisparaszt voltam, tanyáról ta­nyára mentem, haszonbérbe bírtam a birtokokat. És mégis többet kihoztam, mint aki a sajátjából gazdálkodott. És ha mi úgy nevel­36

Next

/
Thumbnails
Contents