Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

III. fejezet: Csala István emlékezéseiből

különösebb, mint a többi parasztgyerek, olyan, mint a többi tanyai parasztgyerek. Csak olyan voltam. Nem volt sok barátom, csak a béresgyerekek voltak, akiket megfogadtak a mi öregjeink pásztorgyereknek, őrizni a jószágot.

1899-ben születtem, november 2-án. Az anyámnak az első gyereke voltam. Később, mikor kijártam az iskolát, csináltam magamnak citerát és megpróbáltam megtanulni rajta. Nagyon kedves témám volt a számtan, az algebra, a fizika és szerettem a nyelveket, az idegen nyelveket: a németet, az eszperantót is tanultam egy darabig. Aztán később annyi lett a dolgom, hogy olvasásra alig maradt annyi időm, míg a levest bekanalaztuk, meg a paprikáskrumplit, aztán gyerünk tovább, hajde, munkára, munkára, munkára! Csak munka.- Mivel foglalkoztak Pista bácsi szülei?- Gazdálkodtak. Itt van ez a másik kis tanya, most Csala János lakik ott, abban laktunk, én ott nőttem fel.- És a testvérei?- Két öcsém volt, hárman voltunk fiútestvérek.- Milyen földön gazdálkodtak a szülei?- Ők nem béreltek idegentől, csak az ő szüleiktől. Az apai nagyanyámnak volt 10 kataszteri hold földje. Azt ő úgy szerezte, hogy kofálkodott. Harminc éves korában meghalt az ura. Nem bírt megélni, négy árva gyerekkel itt volt. Ő mesélte, hogy az öreg Weis Sándor a református temető sarkán azt mondta neki: Juliska, hát fogjon valamihez: el tudná adni ezeket a csibéket Pesten, amiket én összeszedtem. Utána úgy belejött, hogy vagonszámra szállította a libát aztán. Ebből össze tudott szedni 10 hold földet. Ezek a parasztok arra voltak büszkék, hogy minél később engedték ősszel iskolába a gyerekeket és minél hamarabb kivonták tavasszal az iskolából. És büszkék voltak, hogy ők packázni mernek az iskolával! És mit tudott csinálni a szegény szerencsétlen tanyai tanító? Túrót, tejfölt, tojást, baromfit csak ezektől tudott kapni, vásárolni. Ha piacra akart menni, ezek vitték be innét kocsival. Némelyik téli időben, sárban ki sem tudott mozdulni az iskolából. Mondták ezek a parasztok: „Tessék jönni tanító úr, tessék jönni tanítóné asszony, 11 órakor indulok vissza, addig bevásárolhat”. Szóval, rá voltak szorulva ezekre a tanyai gazdákra. És nem mertek velük kikezdeni. Elnéztek nekik mindent. Elnézték nekik azt, hogy a gyerek ne menjen iskolába. És ráfizetett a gyerek.

32