Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
II. fejezet: A tudós, egy volt téeszelnök és a nyugdíjas városi párttitkár
Három sovány brosúrával várt. Míg a téeszközpontból a városközpontba autóztunk, ezeket készítette elő számomra. Mindhárom a második téeszszervezés után íródott, kettő közvetlenül akörül, mert 1957-58 adatai olvashatók bennük. Nem túl szívderítő olvasmány egyik sem, legalábbis mai szemmel nem. Az 1958 október jelű brosúra ugyan a ceglédi mezőgazdaság javulásáról tesz említést, a kor szokásos szóhasználataként elől jár az állami, utána a szövetkezeti, végül az egyéni gazdaság. A táblázat igazolja a tételt, mert míg a Cifrakerti Állami Gazdaságban 14,6 mázsa, a szövetkezetekben 11, az egyéni termelők búzaföldjein csak 9,9 mázsa volt az 1958-as aratás holdankénti átlaghozama. Ekkor 639 család volt már a téeszekben és téesztípusú gazdaságokban, 9 ezer holddal „utat mutatva a kételkedőknek”. Semmit se mond persze ma már, hogy mennyit is ért valójában az az átlagos 45 forint 16 fillér, amit munkaegységenként fizettek ki a szövetkezetekben. „Örvendetes, hogy nem csak földnélküliek léptek be, hanem földdel is. Például Károly Károly 10 hold földdel, Szalisznyó József 13, Nagy Károly 8, Fábián Sándor 8, Kelemen Menyhért 8, Tóth Antal 7 hold földdel.” Míg ez általában foglalkozik a várossal, a másik brosúra kizárólag a ceglédi termelőszövetkezeteket veszi górcső alá. Már amenynyire persze ilyen „mélységben” egyáltalán lehetséges, hiszen az efféle direkt agitációs nyomtatványoknak nem titkolt célja-rendeltetése - még olykor kétséges adatokkal is - megmagyarázni a téeszek mindenek fölöttiségét. „Drágán termel mezőgazdaságunk” - olvasható egvhelyütt, ami ma is el-elhangzik, persze jóval fejlettebb színvonalon, ám ugyanazon szavakkal. Engedtessék meg azonban, hogy így utólag és látatlanban is megkérdőjelezzem azt az összevetést, amely szerint míg a mi egyéni gazdáink 9-10 órát fordítanak egy mázsa kenyérgabona előállítására, az USA-ban 1 óra 25 percet, de van egy szovhoz a Szovjetunióban, a Gigant nevű, ahol mindössze 45 perc jut egy mázsa gabona produkálására... (Hol, merre van egyáltalán ez a gazdaság a hatalmas birodalomban, s ki tudná ellenőrizni a közölt adatot?!) Bódis Antal emlékezetével rímel, mert csakugyan 12 téesz soroltatik föl a különféle termelési adatok előtt, úgy mint: Bem, Dózsa Népe, Győzelem, Harcos, Hunyady, Keleti Fény, Kossuth, Petőfi, Táncsics, Vörös Csillag, Vörös Október, Zrínyi. (Csak a 26
