Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
408 Katsányi Sándor—Nagy Dezső san szolgálhatná a népművelést és irányíthatná a nép Ízlését a ponyvairodalommal vívott harcban22 Ismét mások a lényegre tapintanak, írván: „Igaz, hogy nálunk van elég egylet s ezekben könyvtár is, de ehhez csak az férhet, aki az egyletnek tagja, s úgy a nagy rész, mely éppen művelődésre szorul, nem művelődhet.23 A század utolsó éveiben a helyi értelmiség fellép egy veszedelmes jelenség: a ponyvairodalom térhódítása ellen. Feltűnő címekkel közlik elgondolásaikat -a helyi lapok hasábjain. A ceglédi néphez — a ponyvairodalom ellen24, A ponyvairodalom.25, Rémregények, fércmunkák terjesztése Cegléden 26. Végül a század utolsó évében — 1899-ben, riportot közöl egy helyi lap, melyben a jövő színes álmait festi az olvasók elé. Reális álmok voltak ezek, csak egy fél évszázadot kellett várni, míg megvalósultak. A jövő álmodója a könyvtárról így álmodozik: ......... vasárnap a nép . . . betér a Városi közkönyvtárba; Könyvet kér Rákócziról, Báthoryról, vagy Bethlen Gáborról . . . haza viszi, olvassák, elmélkednek dicső eleinkről.”27 Az agrárszocialista földmunkások könyvtára A helyi lapokban szűkszavú tudósításokat találunk a 80-as évekből a helyi agrárszocialista földmunkások szervezkedéseiről. A mozgalom kétirányú volt a 96-os évtől kezdve. A ceglédi születésű Várkonyi István itt bontotta ki Független Szocialista Pártjának zászlaját, de rövid működés után a mozgalom e szárnya lehanyatlott. A szociáldemokrata alapon működő földmunkásmozgalom jeles vezetőt talált Urbán Pálban. Az ő szervezete megélte a Tanácsköztársaság kikiáltását is. A szocialista irodalom kiadásával párhuzamosan szükségessé vált olvasókör szervezése is, ahol ezeket a könyveket, iratokat, brosúrákat tanulmányozták és a fejlettebbek magyarázták társaiknak ezek tartalmát. A századfordulón alakul meg a földmunkások Mátyás király olvasóegylete. Vezetője Urbán Pál. Igen élénk egyesületi életet éltek. Zászlójukat 1900 márc. 18-án avatták, s időnkint bált rendeztek a könyvtár gyarapítására. Egészen betiltásukig működtek. Vajon hová tűnt, minden bizonnyal értékes és érdekes könyvállományuk? Erre 1923-ból találunk választ. A Tanácshatalom bukása után a munkásszervezetek visszahúzódtak. Egykori könyvtáruk könyveit különböző helyeken rejtegették, de a rendőrség nyomára bukkant és lefoglalta a könyveket: „Rendőrkapitányunk előtt semmi sem marad figyelem nélkül, — így személyes ellenőrzést tartott a város egyesületeiben, s felfedezte azt a könyvtárat, amelyet a már megszűnt Újvárosi Földművesek és Munkások Egyesülete az Újvárosi Olvasóegylet tulajdonába akart átadni. A könyvtár tele van a legveszedelmesebb kommunista könyvekkel, füzetekkel. A rendőrség lefoglalta és megsemmisítette, (a szerzők kiemelése) — Vajon csodálkozhatunk-e azon, hogy a kommunizmus gyökeret vert nálunk, mikor már az 1900-as évek elején marxi kiáltványokat olvastak az Újvároson?”28 22 Hittek Miklós. Czeglód. 1888. júl. 15. 23 Ozegléd. 1893. jan. 19. 24 Czegléd. 1893. dec. 10. 26 Czegled. 1895. okt. 13. 26 Gzegléd. 1895. okt. 13. 27 A jövő képe Cegléden. Czegléd. 1899. febr. 5. 28 Ceglédi Kisgazda. 1923. márc. 11.
