Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
406 Katsdnyi Sándor—Nagy Dezső tartásba vételét a helyi Kossuth kör is az Orsz. Felügyelőségtől, de valószínűleg nem vették fel, mert a későbbi években nem találjuk a jelentésekben.12 Azonban a Felügyelőség útján egyes miniszteriális szervek juttattak bizonyos könyvanyagot a helyi olvasóegyletek kisded könyvtáraiba. Így a Földművelésügyi Minisztérium több helyi olvasókör számára küldött gazdasági vonatkozású szakkönyveket: Mátyás király olvasókör alapítva 1902 Népkör egylet olvasóköre a 1903 Kis bérlők és szőlőtermelők egyl. ,,1905 Kossuth kör>> 1905 Katolikus kör,, 1910 173 173 100 100 150 kötetet >> ,, kapott.13 Az első világháboi'ú előtt az említett népkönyvtárakat nem fejlesztették, azonban a háború alatt (1916-ban) leküldték egy válogatott háborús sorozatot a ceglédi Munkásotthon könyvtárának kiegészítésére 55 korona értékben.14 Egyesületi könyvtárak a századfordulón Mint láttuk, Cegléden is támad igény egy központi könyvtár iránt, ugyanakkor az egyre merevebben elkülönülő osztályokra tagozódott társadalom nem képes ez igényt egyetlen, központi könyvtárral kielégíteni. így az egyes társadalmi rétegek önmaguk számára létesítenek könyvtárakat: a vezető osztály átveszi és saját ízlésének megfelelően fejleszti tovább az ,,úrikaszinó” könyvtárát, az iparosok, kiskereskedők ez idő tájt alapítják saját könyvtáraikat, a parasztság egyes rétegei a Nép- és Gazdakör könyvtárát, használják. A szegényparasztság természetesen ismét a kapun kívül maradt: láttuk, hogy a népkönyvtári mozgalom nem tudott gyökeret verni, saját erejükből pedig egyelőre még nem képesek könyvtárat szervezni. Az egyes könyvtárak vizsgálatakor a különbségek mellett azonos vonásokat is felfedezünk. Nevezetesen: a Kossuth-kultuszból táplálkozó nemzeti függetlenségi öntudat fokozatos elhalványulását, helyette a polgári Ízlés beáramlását, amely a kispolgári-giecs formájában jelentkezik. Sajnos, a mennyiségileg és hatásában legszámottevőbb könyvtár, a. Kaszinó könyvtárának állományáról nincsen ebből az időből pontos jegyzékünk. Egy 1895-ből származó híradás több ezer kötetről tudósít. Kétségtelenül ez volt Cegléden a legnagyobb és legforgalmasabb könyvtár ebben az időben. Látogatói a tisztviselőréteg és az értelmiség köréből kerültek ki. A könyvtár tagja csak az lehetett, aki a Kaszinónak is tagja volt, ez eleve meghatározta az olvasótábor összetételét. A vezetőség egyébként is féltékenyen őrködött, hogy ne kerüljön idegen kezekbe könyv: egy 1895-i újságcikk keserű hangon panaszolja fel, hogy mégis látni olyanok kezében is kaszinói könyveiket, akiknek a Kaszinóhoz semmi közük.15 Egészen más jellegű a Népkör könyvtára. Ennek is évtizedekre nyúlnak vissza a hagyományai: Táncsics már 1876-ban a Népkört választja ki a ceg12 MKÉ. 1912. 226 1. (1907-ben 568 egyén, 319 kötetet kölcsönzött. MKÉ 1909. Melléklet: 19 1.) 13 MM. 1912—13: 962 1. 14 MKÉ. 1916. 217 1. 15 Czegléd. 1895. febr. 17. és márc. 1.
