Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
404 Katsányi Sándor—Nagy Dezső intézményt terveznek a nép számára, s ennek megvalósítására széles társadalmi megmozdulásra számítanak. A mozgalom az 1870-es évek második felében kap különös lendületet: Tűbe István elnökletével bizottság alakul a népkönyvtárak fejlesztésére, Dolinay Gyula pedig 1878-ban szaklapot indít Iskola és Népkönyvtár címmel. Cegléden különösen az utóbbinak volt hatása. A probléma aktualitását jelzi országszerte, hogy Dolinay lapjára már 1879-ben reagál egy ceglédi tanító, Vakga József. Véleménye a Czegléd c. lapban jelent meg Néhány szó az iskolai és népkönyvtárak kérdéséhez címmel5. Helyeslőén sürgeti a népkönyvtárak felállítását, de ugyanakkor rámutat e könyvtárak létesítésének társadalmi nehézségeire. E téren reálisabban lát a mozgalom vezetőinél is. A parasztság nagy részét — írja — nehéz anyagi helyzete még az iskolától is elzárja, ugyanakkor a tanítókat a megélhetés kényszere miatt vállalt túlterhelés akadályozza a népművelő munkában. Nem mondja ki, de soraiból kiolvasható: ha a népkönyvtárak ügyének e társadalomban valahol sikere lesz, az csak a kezdeményezők rendkívüli erőfeszítésének lehet következménye. Az evangélikus iskola „népkönyvtára” Az említett könyvtári vonatkozású írást az eszmecserék egész sora követi a Czegléd hasábjain, de az általánosságba vesző hozzászólásoknál fontosabb az, hogy az evangélikus iskola tanítói 1881-ben, csendben, megvalósítják az eszmét. Az 1877-es rendelet felhasználásával elrendelik, hogy „minden iskolába először felhozott gyermek 10 krajcárt fizessen az iskolai és népkönyvtár céljára, továbbá az iskolai mulasztásokból befolyó összeg szintén e célra fordíttassék”.6 Ha e kezdeményezés nem is ment volna túl az iskolai könyvtár keretein, akkor is említésre méltó lenne. Különös fontosságot és előremutató jelleget azonban az ad neki, hogy a könyvtár vezetői tudatosan hangsúlyozták népkönyvtári jellegét és igyekeztek kitágítani annak kereteit, elsősorban a volt tanítványokon keresztül. Néhány év múlva a kölcsönzők 25%-a már nem tartozik az iskola tanulói közé. A következőkben így alakult a könyvtár fejlődése: Év Könyvtári hozzájárulást fizető tanulók száma Feltilfizetés Az egyháztanács által adott kötetek száma 1881/82 105 4 F10 kr 40 1882/83 107 1 80 42 1883/84 111 2 60 30 1884/85 118 2 40 44 1885/86 115 1 60 37 1886/87 115 1 40 13 1887/88 109 2 40 20 5 Nagy Dezső: Táncsics Mihály —Ceglédi levelek. Cegléd. 1957. 40. 1. • A ceglédi ev. tanács jzk.-e. 1881. jan. 6.
