Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)

KATSÁNYI SÁNDOR —NAGY DEZSŐ

A ceglédi könyvtárügy története

Évszázados hagyományokra visszatekintő tudományos jellegű könyvgyűjteményekkel nem büszkélkedhetik Cegléd városa, azonban könyvtártörténetének feldolgozása minden bizonnyal haszonnal jár, mert összegyűjti és rögzíti a szertekallódó, hiányos adatokat. Törekvésünk arra irányult, hogy bemutassuk városunk társadalmi élete és a mindenkori könyvtárak eleven kapcsolatát, kölcsönhatását. Megkíséreltük bemutatni, hogy a különböző társadalmi szervezetek kezében levő könyvtárak milyen társadalmi rétegek igényeit szolgálták, s egyben összefoglaltuk a város könyvtári vonatkozású írott és szájhagyomány útján fennmaradt emlékeit. Munkánk során azt tapasz - taltuk, hogy a magyar könyvtárügy országos problémái szinte kivétel nélkü Cegléd könyvtárügyében is jelentkeznek. Ezért reméljük, hogy munkánk helytörténeti vonakozásain kívül szerény hozzájárulás lesz a magyar könyvtárügy történetének mindmáig nélkülözött feldolgozásához.

Adatgyűjtésünk során megkíséreltük felkutatni a ceglédi könyvtárakra vonatkozólag a lehető legkorábbi nyomokat is. Egyes korábbi helytörténeti munkákban, a városi és az egyházi levéltárakban találtunk is adatokat. A viszonylagos teljesség kedvéért említ jük: az egykori római katolikus iskola könyvtárát1; a református iskola könyvtárát1 2; Dobos János 1830 körül gyűjtött

1 Hübner Emi]: A ceglédi rk. egyház rövid története. Cegléd. 1900. (Az első hiteles adat 1773-ból maradt ránk, a Hist. Eccl. et Parochia 18—20 lapján egy könyvjegyzék, melyben 61 a könyvek száma, túlnyomóan vallásos jellegűek. 1818-ban már 96 mű jegyzékét ismerik 132 kötetben. Ekkor már történeti és bölcseleti művek is helyet foglalnak a könyvtárban (Pázmány, Káldy, Pray.) 1834. május 29-én a plébániával szomszédos uradalmi épületek kigyulladtak s a fenyegető tűzveszély miatt a könyveket az udvarra hordták ki, miközben számos könyv elveszett, részint elrongvolódott. (Hist. Eccl. et Parochia 215 p.) A későbbiekben a könyvtár az elhalt plébánosok hagyatékában maradt könyvekkel gyarapodott. 1900-ban 406 műről tudunk. A századforduló után teljesen zárt könyvtár lett belőle. Fejlődése megrekedt.

2 Az első iskola 1545-ben létesült Cegléden. Ez a református iskola (ma Földváry Károly nevét viseli). A korai iskolamesterek zárt tékáiban őrződhettek a féltve őrzött könyvek. De ez az iskolai könyvtár csak 1820-ban indult komolyabb fejlődésnek Czeglédy Mihály rektorsága alatt. Egyes források szerint 400 kötete volt, de az 1839-ben felvett leltárban már csak 96 könyv szerepel Czegbédy gyűjteményéből. E könyvek javarészt latin nyelvűek, köztük 24 iskolai kézikönyv, magyar nyelvű 42, német 6. Jórészt tudományos jellegűek. — Az egyház levéltárában (I. sz. protocollum) levő 1838-as katalógus címe: Bioi. Clarissimo Dno Michaelle Czeglédi aquisita cum elencho per Josephum Kapu Humanitatis IIdo studiosum descripta, qui cum libris in Biol. reper Wa est, huic autem prot. die 14 Septembris 1838 inserta. — S. Szabó József: A ceglédi ref. iskola története 1545—1936. Cegléd 1936. 133 1. Néhány évtizeddel később a reformátusok, (1869-