Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
424 Katsányi Sándor—Nagy Dezső szerűen vezetett a felesleges, sőt káros egyénieskedésekhez, és sok alapvető kérdés megoldását lehetetlenné tette, másrészt hogy a két egymás mellett, de egymástól függetlenül működő közművelődési könyvtár — miután a Körzeti Könyvtár sajátos szervezési feladatait megoldotta — megérett az egyesülésre. A járási Könyvtár szervezése 1952 őszén kezdődött. Megindulásának dátumául 1953 január 1-ét tekinthetjük. Alapul a két ismertetett könyvtár szolgált: a Városi Könyvtár már elemzett könyvállománya és kölcsönzési felszerelése, a hálózati munka területén pedig a Körzeti Könyvtár állománya és apparátusa. Az egyesült könyvtárnak új helyiségre volt szüksége, ezért a Szabadság tér 5. sz. alatt utaltak ki számára egy üzletsort. A három nagy teremből és két kisebb helyiségből álló épületrész ismét előbbrelépést jelentett az eddigi elhelyezésekhez képest, bár a helyiségek kevésbé szerencsés elhelyezkedése miatt (azelőtt bazársor volt) ismét csak átmeneti jellegű megoldást jelentett. Az intézmény vezetője Pintér József lett, aki 1952 tavaszától vezette a Városi Könyvtárat. Mint kiemelt Járási Könyvtárnak, a vezetőn kívül három állást biztosítottak. Ugyanakkor mint járási intézményt a Városi Tanács helyett a Járási Tanács fennhatósága alá helyezték. Bár a várost érzékenyen érintette a harminc éves Városi Könyvtár névleges megszűnése, a későbbiekben felismerte, hogy a könyvtár új név alatt is változatlanul fontos szerepet tölt be Cegléd kulturális életében, s jelentős anyagi támogatással lehetővé tette a bútorzat és felszerelés modernizálását. A Járási Könyvtár megalakulásának ismertetésével történelmi visszatekintésünknek tulajdonképpen végére értünk. Rövid összefoglalásul annyit említhetünk meg, hogy az új keret által adott lehetőségeket a könyvtár négy évig nem tudta kellőképpen felhasználni, nagyrészt személyi okokból. (A munkaerők állandó változása mellett ugyanis a vezetők is szinte évenként váltották egymást.) Talán 1957-től számíthatjuk a könyvtár megszilárdulását és új fellendülését. A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy a könyvtári élet alapvető problémái, melyeket egy fél évszázadon át igyekeztünk figyelemmel kísérni, hogyan jelentkeztek és milyen megoldást nyertek az új viszonyok között. A város könyvtárának alakulásától kezdve legnagyobb problémája: a város széles rétegeire kiterjedő olvasóközönség biztosítása, mely egyedül ad értelmet létezésének. A Járási Könyvtárban az olvasók és kölcsönzések száma a következőképpen alakult: Év Olvasók száma Kölcsönzött kötetek száma 1953 1234 50 822 1954 1877 48 205 1955 1868 62 331 1956 1527 59 151 1957 1473 42 650 1958 1479 47 456 1959 2654 69 877 Az adatok tanúsága szerint az új intézmény az indulás lendületében hatalmas eredményeket ért el, az 1956—57. években viszont megtorpant. Ennek az egész országra jellemző jelenségnek az ellenforradalommal kapcsolatos poli-
