Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
422 Katsányi Sándoi—Nagy Dezső 250.56 1 952 elején ugyan tervbe veszik az ifjúsági könyvtár felállítását, de ez a terv akkor még minden reális alapot nélkülöző utópia.57 Az állományfeltárás is megoldatlan. Induláskor készült ugyan egy sajátosan egyéni katalógus, ahol a lapokat beérkezési sorrendbe gyűjtötték,, külön raktári szakszámmal ellátva, de a továbbiakban ezt a primitív nyilvántartást is elhanyagolták, s a könyvtárvezető 1952-ből származó jelentése szerint ez a katalógus „elavult és hiányos, ma már használhatatlan.”58 Hasonlóan súlyos problémák voltak az adminisztráció terén is. A könyvtár több egyéni módszert vezetett be, gyakran nem a legszerencsésebben,. 1952-ben már a raktár decimális rendjét is egyéni raktározással készültek felváltani. A vázolt problémák jelentkezése helyi viszonylatban is tükrözte az országos helyzetet: könyvtáraink túlnőtték eddigi kereteiket, de fejlődésük nem volt minden területen egyöntetű. Uj formára, szervezetileg erősebb kötelékre érett meg a ceglédi Városi Könyvtár, mint ahogy országunk egész könyvtárügye átfogó nagy rendszerezésre várt. Az átszervezés Cegléden annál is indokoltabb volt, mert a város körüli községekben már aktív könyvtári élet folyt, s a félévszázados álom: — községi könyvtárak a ceglédi könyvtár irányítása alatt — megérett a megvalósításra. Ekkor már másfél éve két központi könyvtár működött a városban egymásmellett, de egymástól függetlenül: a Városi Könyvtár s a népkönyvtárakat, szervező Körzeti Könyvtár.* Szakszervezeti, termelőszövetkezeti, iskolai könyvtárak A háborút követő néhány éves szünet után a megújult társadalom elemi erővel teremt meg egy újabb könyvtári formát: a szakszervezeti könyvtárakat. A háborúban elpusztultak a város kiskönyvtárai, de az emberekben megmaradt az igény a könnyen hozzáférhető könyvgyűjtemények iránt,, ahol a könyvtáros személyes ismerős is. 1950 körül Cegléden is gomba módra jönnek létre a szakszervezetek könyvtárai: az országszerte megnyilvánuló igény hozza őket létre. Cegléden csak a felszabadulás után alakult ki néhány középüzem, viszont sok kisebb vállalat működött. Ennek megfelelően igen sok kis taglétszámú szakszervezet alakult meg, s 1950 körül ezek mindegyike könyvtárat szervezett. 56 Nagy Dénes: Jelentés Simonyi István iskolaigazgatónak. Cegléd. 1951. jan. 31- Kéziratban a Járási könyvtár irattárában. 57 Nagy Dénes: 1952. évi munkaterv. Cegléd. 1952. febr. 6. Kéziratban a Járási könyvtár irattárában. 58 Illyés Endre: A ceglédi Körzeti könyvtár munkája. Cegléd. 1954. Kéziratban a ceglédi Kossuth Múzeum Adattárában. 202. sz. * Ismeretes, hogy 1949-ben 10 körzeti könyvtár alakult a falusi könyvtárak szervezésére és ellátására. Ekkor még egész Pest megyét a budapesti Körzeti Könyvtár irányította. 1951 júniusában Cegléden is Körzeti Könyvtár alakult, mely a ceglédi, nagykátai és monori járásokat volt hivatva ellátni. Az új könyvtár másféléves fennállása alatt. Illyés Endre vezetésével hatalmas munkát végzett: mintegy 30 000 kötetet dolgozott fel s küldött ki vidékre, 56 községi könyvtárt irányított és látogatott, ebből 22-t maga szervezett. Könyvtári mozgalmunk hőskora volt ez az idő. Minthogy e könyvtár helyi kölcsönzést nem végzett, a város könyvtárügyének egészére inkább a Városi Könyvtárral való egyesülése után volt befolyása.
