Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
420 Katsányi Sándor—Nagy Dezső A Szabadművelődési Körzet könyvtára. 1948 — 49. Az 1948-végén megnyíló könyvtár a Ceglédi Körzeti Szabadművelődési Hivatal Kölcsönkönyvtára nevet viseli, állományát tekintve azonban a régi Városi Könyvtár utódjának tekintendő. A Városi Könyvtár megmaradt állományából választottak ki és leltároztak át 871 kötetet, amit az 1945—48 között beszerzett 371 mű egészített ki. Maga a Szabadművelődési Felügyelőség 742 művel járult hozzá az állományhoz.54 Az új könyvtár tehát mintegy 2000 könyvvel indult. Nem nagy szám, ha meggondoljuk, hogy a Tanácsköztársaság alatt már több mint 5000 mű gyűlt össze. Az új könyvtár már a megváltozott igények kielégítésére törekszik. Elődjére alig hasonlít: használatban levő könyvanyagának több mint fele teljesen friss, nagyrészt aktuális politikai anyag. Az állomány megváltozása s az eddigi kizárólagos olvasótermi kölcsönzéssel szemben a könyvek kölcsönzésének bevezetése egy csapásra megszüntette a könyvtár exkluzív, tudományoskodó jellegét. Ugyanakkor sok lényeges feladattal nem tud az intézmény megbirkózni. A társadalmi munkás könyvtárosoknak még sem idejük, sem képzettségük nincs a könyvtári szakfeladatok pontos elvégzéséhez, s a könyvtár kapuját átlépő propagandamunka végzéséhez. A kölcsönzés sokszor személyes okok miatt szünetel. A forgalomról s az olvasótábor összetételéről a nyilvántartások pontatlansága miatt sajnos nem maradtak fenn adatok. Az anyagi ellátottság ötletszerű, bizonytalan. A könyvtár sok tekintetben nem tudja még túllépni a régi egyesületi könyvtárak jellegét. Ezért rövidesen nyilvánvalóvá lett, hogy ez a megoldás csak átmenetet jelenthet. Meg kell emlékezni egy súlyos hibáról, melyet ezekben az átmeneti években követtek el. A könyvtár 1945 óta állandóan költözködött, és sajnos megfelelő felügyelet nélkül, ami az állomány állandó csökkenésével járt. A legsúlyosabb s nagyrészt pótolhatatlan veszteség a több mint 400 egységből álló várostörténeti gyűjtemény kétharmadának nyomtalan eltűnése volt, Az új Városi Könyvtár. 1950—52. Ismeretes, hogy az 1949. év a népművelés és azon belül a könyvtárügy szempontjából országunkban fordulópontot jelentett. Ez év augusztusában kezdi meg működését a Népművelési Minisztérium, ekkor kezd a magyar könyvtárosok szélesebb köreire hatni a szovjet könyvtári tapasztalatok megismerése, ekkor alakul ki a körzeti könyvtárak rendszere. Nem véletlen, hogy Cegléden is 1950 elején alakul meg ismét a Városi Könyvtár. Az új életre készülő város felismeri a könyvtár jelentőségét, s azt a tényt, hogy anyagi és erkölcsi erői révén az ő feladata a könyvtárat kézbevenni. Az 1950. évi költségvetésben 23 000 forintot szavaz meg könyvtári célokra, ebből 3000-ret személyi kiadásokra, 5000-ret könyvbeszerzésre. Ez egy csapásra megszilárdítja az újjászülető könyvtár helyzetét. (A következő évi költségvetés már 34 000 forintra emelkedik.) 64 Naoy Dénes: Kimutatás a Városi könyvtár könyvállományáról. Cegléd. 1950. okt. 3. Kéziratban a Járási könyvtár irattárában. A Cegléd 1948. dec. 12-i száma is közli az állomány számát, adatai azonban pontatlanok, túlzók.
