Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)

A ceglédi könyvtárügy története

415

a város kulturális életének aktív tényezőivé váltak s különösen az utóbbi a tudományos kutatást is elősegítette. S legfőképpen: a város könyvtárügyének kulcskérdése, a központi nyilvános könyvtár ügye az új könyvtár megnyitásával megoldódni látszott.

A Városi Könyvtár működése (1924—1945)

1924 nov. 5-én nyílt meg a könyvtár az olvasók számára, ettől kezdve egy ideig hetente 2, majd 3 (a 30-as években már 5) napon át állt az olvasók rendelkezésére du. 3—6-ig. Az olvasókat kissé szűkös olvasóterem fogadta, a könyvtáros ide hozta át a folyosó túlsó oldalán levő raktárból a könyveket. Csak helyi olvasásra adtak ki műveket. Az első hónapban 127, decemberben 96 olvasó fordult meg, és 166—200 könyvet olvastak. A használat díjtalan volt.

Ha a könyvtár társadalmi—kulturális szerepét vizsgáljuk, az alapvető kérdés: hányán és kik használták? A városnak adott évi jelentések statisztikái erre világosan felelnek.

Év

Olvasók

száma

Ebből

nő

Olvasott

kötet

Tanár,

tanító

Tisztviselő

Kereskedő

Iparos

Gazda

Főisk.

halig.

Tanuló

Egyéb

1925

693

6

1226

10

18

9

27

633

6

1927

631

3

1252

7

23

1

1—

57

539

2

1928

743

?1533

25

13

3

3

12

52

592

34

1929

454

?

?

Î

?

1

1

?

240

?

1934

563

8

1005

76

41

4

23

2

46

361

10

Kié volt tehát a könyvtár ? Elvben mindenkié, a gyakorlatban egy meglehetősen szűk rétegé. Ide jártak a városi és állami tisztviselők, mert a régi jogszabályok köteteit csak itt találták meg, s egyre növekvő számban jártak ide a pedagógusok. A kölcsönzők négyötödét azonban a diákok alkották, szinte a gimnázium kisegítő könyvtára lett az új intézményből. A város túlnyomó részét alkotó parasztság éveken át vagy nincs, vagy alig van képviselve.

Milyen könyveket olvastak? Erre az 1927. évi forgalmi statisztika felel:

Könyvészet . . . .1

írod.-tört............... 236

Mennyiségtan. . .6

Enciklopédia . . .. . 17

Szépirodalom . . .. 315

Géptan................13

Tlittudomány . . .3

Művészet............. 17

Gazdaságtan . . .8

Bölcselet..............1

Történelem . . . .. 15

Orvosi ................. 24

Neveléstud.

5

Földrajz..............8

Vegyes................9

Nyelvészet............0

Jog, államtud. .. 13

Hírlap ................. 13

Klasszika-fii. . . .5

Term, tud.............. 14

Az olvasott könyvek statisztikája is azt bizonyítja, hogy a könyvtár elsősorban a magyar dolgozatot író diákok ellátását szolgálta. Az irodalomtörténeti tanulmányok forgalma az összes többit felülmúlja egymagában, — a természetesen kiugró szépirodalomról nem beszélve.

Az állomány időközben lassan, de állandóan gyarapodott, évente átlag 200 kötettel. Tíz év alatt az induló állomány kétszeresére nőtt. A könyvtár állománya 1930-ban 2519 mű, 4202 kötettel. Ezen belül a ceglédi gyűjtemény 156 mű, 443 db. MM. 1930—31.332 l. 1932-ben 4782 kötetben 2942 mű van a