Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
A ceglédi könyvtárügy története 411 A könyvtárnak 32 tudományos folyóirat járt rendszeresen, köztük külföldiek is. A 30-as évekre a tanári könyvtár állománya megkétszereződik.35 Az ifjúsági könyvtár sem maradt le a tanári mögött. Az első világháború éveiben már minden osztálynak külön könyvtára van. Az egy tanulóra eső olvasott könyvek száma igen magas: 13—37 között váltakozik.36 Az ifjúság irodalmi nevelésében ennek a részlegnek fontos szerepe volt: egyedül egyensúlyozta az ekkor már jobbára ponyvákat kölcsönző ifjúsági egyleti könyvtárak s a kölcsönkönyvtárak hatását. Az eddig tárgyalt magán, iskolai, egyleti s egyéb helyi könyvtárak parancsoló módon felvetik egy nyilvános könyvtár szervezését. Azonban erről az említett okok következtében csak 1919-ben lehetett szó, amikor a Tanácshatalom helyi szervei egy nagy „rohammal” bevették az elkülönülő könyvtárocskák „várfalait” s egyesítették az összes helyi könyvtárakat, hogy megnyílhassék a „Ceglédi Városi Könyvtár”. A Tanácsköztársaság könyvtárpolitikája és Cegléd A Tanácsköztársaság művelődési politikája középpontjába állította a néptömegek kulturális érdeklődésének kielégítését, így a könyvtári ellátottságot is. A Közoktatásügyi Népbiztosság 1919. ápr. 28-án kelt 22 sz. rendelete leszögezi: „A Magyar Tanácsköztársaság az ország lakosságának könyvvel, s a hozzávaló segédeszközökkel (bibliográfiák, katalógusok, stb.) való ellátását állami feladatnak tekinti.” E rendelet meghatározza ennek módját is: „az állam köztulajdonba és kezelésbe vesz minden tudományos és közművelődési könyvtárat, amennyiben az a hivatali könyvtár kereteit túlhaladja.” A Népbiztosság számos könyvtárüggyel kapcsolatos rendeletet adott ki (márc 29., ápr. 2., ápr. 25,. ápr. 28.)37 Cegléden e rendeletek szellemében fogtak hozzá a köztulajdonba vétel és rendszerezés munkájához. E rendeleteknek a városban külön jelentőséget adott, hogy városi könyvtár nem volt, bár ennek hiányát mindenki érezte, viszont számos, szétszórt egyesületi könyvtár működött. A helyi direktórium már április elején kijelölte azokat, akik a könyvtárak összevonásának munkáját végezték: Habony József és Sárkány József személyében. A gimnázium diákjai segítettek nekik. A könyvek gyűjtése során 7310 kötet gyűlt össze, ennek zömét a volt Kaszinó Könyvtára adta. Munkájuk közben problémák is felmerültek: pl., hogy a gimnázium könyvtári anyagát is begyűjtsék-e ? Hiszen a gimnáziumban volt Cegléden az egyetlen jelentős tudományos gyűjtemény, s ennek beolvasztása tudományos könyvtári jelleget adott volna az új könyvtárnak. Sárkány József, a gimnázium tanára és a múzeum igazgatója — úgy döntött, hogy az új könyvtárnak közművelődési jellege kell, hogy legyen; a gimnáziumé pedig lényegében tanári szakkönyvtár, ezért külön kívánták továbbfejleszteni a 36 fízcglédi Közlöny. 1913. júl. 16. 36 MM. 1930—31. 334 1. A könyvtár őre Szeleczky Mihály tanár. Az állomány 3116 mű, 6310 kötet, 13 286 pengő értékben. 1929/30-ban 28 olvasó 250 kötetet kölcsönzött. 37 Kőhalmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959. 265 1. 4*
