Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)
Kiss Béláné: Előszó
ELŐSZÓ Harminc éve, hogy hazánkban lezajlott az iskolák államosítása, népi demokratikus rendszerünknek ez a különösen jelentős vívmánya. Hosszú küzdelem után,a reakció feletti győzelemmel 1948. junius 16- -án az Országgyűlés megalkotta az iskolák államosításáról szóló törvényt. Száz évvel korábban, 1848-ban az Első Egyetemes Tanügyi Kongresszus is állást foglalt minden gyermek iskoláztatása és a felekezeti iskolák államosítása mellett. Az iskoláztatási kötelezettség mégis csak az 1868. évi Eötvös-féle népiskolai törvényben valósult meg, de az államosítás elmaradt. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején törvény született az iskolák államosításáról, végrehajtására azonban nem kerülhetett sor. így alakult ki hazánkban az a kedvezőtlen helyzet, hogy az egyházak külön-külön tartottak fenn iskolákat, amelyekben különböző tantervek és tankönyvek szerint oktatták az ifjúságot. 1945 után, az általános iskola létrehozásával sürgetővé vált az oktatás egységesitése, valamennyi iskola államosítása. A közoktatás demokratizálásának ügyét a Icoaliciós korszak pártjai és a szakszervezetek magukévá tették, a helyi nemzeti bizottságok és a képviselőtestületek szintén támogatták. Sokat tettek az államosítás érdekében a tanügyigazgatás vezetői és a Pedagógusok Szakszervezetének tagjai is. Az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a Magyar Kommunieta Párt Megyei Bizottsága 1948. május 19-én, a Nemzeti Bizottság május 24-én, a Törvényhatósági Bizottság május 25-én fogadott el határozatot az iskolák államosításáról. Valamennyi községben és városban gyűléseken ismertették az államosítás szükségességét. A felekezeti iskolák tanítóinak nagy többsége - egyházi elöljáróik utasítása ellenére is - részt vett ezeken a gyűléseken. Volt, ahol nem fogadták örömmel népi demokráciánknak ezt az újabb, forradalmi lépését. Több gyűlés jegyzőkönyve heves vitáról, összecsapásról tanúskodik, hiszen a reakció erői nem adták fel könynyen pozícióikat. Nem egy helyen tiltakozó gyűléseket szerveztek, aláírásokat gyűjtöttek az államosítás ellen. A reakció végül is kisebbségben maradt és megyénkben a 232 település közül 224 helyen az iskolák államosítása mellett szavaztak.
