Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)
II. Harcban az államosításért
36 ~ Az aláirók a következők voltak: Jancsik Mihály, Kardos Győző, Schéner Mihály, dr.Reuss Pál és Nyiry Sándor. Az agitációs munka fő érvei pedig az alábbiak: 1. Az alsó és középfokú oktatás ingyenes lesz. 2. Kitárulnak a közép- és felsőiskolák kapui a munkás és paraszt fiatalok előtt, jóvátéve ezzel az uralkodó osztályok évszázados bűnét, mely kirekesztette a dolgozó osztályok gyermekeit a magasabb szintű továbbtanulásból. 3. A klérus a templomokban és személyes házi agitációk során azt hangoztatja, hogy megszűnik a szabad vallásgyakorlás. Ehelyett az igazság az, hogy a vallásoktatásban való részvétel továbbra is megmarad, ki-ki lelkiismeretének igénye szerint gyakorolhatja hitbuzgalmi életét. 4. A népi demokrácia földet adott a kisparasztoknak, fizetést a lelkészeknek. Újjáépítette és épiti a romos iskolákat és templomokat. A fasiszták által elhurcolt harangok helyébe újakat öntetett. 5. Megszűnik az az állapot, hogy a pedagógus kiszolgáltatottja legyen egyháza lelkészének. Állami státusba kerülnek a nevelők nyugdijjogosultak lesznek, egyszer s mindenkorra megszűnik lét bi zony t alanságuk. A gimnázium vezetősége és tanárainak egy része nehéz dilemma elé került. Jelentős részüknek ugyanis kisebb-nagyobb egyházi funkciója is volt, mivel tagok voltak az egyházi vezetőségbena presbitériumban, magasabb egyházi testületekben. Többen aktiv vallásos életet éltek, erős volt kötődésük az egyházhoz. Nem volt könnyű számukra a "szakitás". Számos, későbben magára találó pedagógus először nehezen tudta elfogadni az államosítás bekövetkezését. Véleményük balra tolódása akkor kezdett erősöc ni, amikor a volt felekezeti tanárokat - a kirivó esetektől el tekintve -, állami státusba átvették. Ezt a folyamatot segitet te az is, hogy azokban az iskolákban, ahová a felszabadulás után fiatal nevelőket neveztek ki, differenciálódott a testületi szemlélet. Az egyik oldalon állottak a konzervatív nézeteket vallók, akik nem értettek egyet az államosításnak napirendre tüzesével és közeli lebonyolításával, a másik oldalon voltak a kommunista és szociáldemokrata tanárok, illetve progresszív gondolkodású pártonkivüli nevelők. A mondottakból
