Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)
I. Iskolák, pedagógus sorsok a fordulat előtt
22 Papírjaim rendben voltak, a Nemzeti Bizottság igazolt, semmiféle jobboldali mozgalomban nem vettem részt, a létszámcsökkentő bizottság közszolgálatában megtartott. 1947. junius 3-án Budapesten Dr. Dénes Szilárd tanügyi főtanácsos kezébe tettem a hivatali esküt, Utána felkerestem a KMP Géza utcai toborzó-irodáját. Utasítottak: végezzem a munkámat becsülettel és javasolták; jelentkezzem a helyi pártszervezetben. Megtettem. Nagy meglepetésemre 1948. február 4én Magyarország hercegprímása a kisoroszi rk. iskola igazgatásával megbízott. Aláirta Dr.Drahos János érseki ált. helytartó. Elkésett sakk-lépés volt a részükről." /Mojzes Gyula nyugalmazott pedagógus/ MAKÁD "...1930. szeptember hó 15-től a makádi református népiskolánál mint rektortanitó /kántor/ kezdtem meg a működésemet. Makád Pest megye ráckevei járásában, a Csepel-sziget legdélibb községe. Ősi református jogszokás szerint a rektortanitó az iskola vezetője, igazgatója volt. Ez a vezetés többnyire csak névleges, mert az iskolákat az iskolafenntartó egyház lelkipásztora - mint iskolaszéki elnök - vezette. Makádon egyszerűbb volt a helyzet. A lelkész idős ember volt, s az ottani három tanerős iskola /180 körüli tanulólétszám/ pedagógiai vezetését valóban rám bizta..." /Pataki Ferenc nyugalmazott szakfelügyelő/ t NAGYKÁTA ",..Nagykátán a felszabadulás után kétféle iskolatípus működött: 1. A római katolikus népiskola 6 osztállyal, világi nevelőkkel, 1928-tól a zárdaépület felépítése után a Salvator nővérek - hatan, tanítónői diplomával - bekapcsolódtak a népiskola oktató-nevelő munkájába. A népiskola több körzetben működött. Ezek voltak a a/ Gazdag utcai iskola b/ Epresi iskola c/ Kántor iskola d/ Zárda iskola e/ Vásártéri iskola Az utóbbit a háború alatt a katonaság foglalta el.
