Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)
Albertitől a világhírig Orvos volt, fülorvos, a bécsi egyetem professzora, a világ első fülészeti klinikájának megalapítója. Alapvető kutatásokat végzett a fülbetegségek kortanáról, a dobhártya otoscopiai részleteinek leírásával, a hangvilla-vizsgálatok kidolgozásával tovább fejlesztette a fülészeti diagnosztikát és a belsőfül műtéti eljárását. Az ő találmánya a dobüreg izzadmányainak kiszívása, a világszerte róla elnevezett Politzer-ballon alkalmazása. Számos könyvet írt orvosoknak, ezek nagy része ma is használatos. A Pest megyei Albertin született 1835. október elsején. Szülei a Budára vezető évezredes Via Magnán, mai nevén a Pesti úton laktak. Házuk végében nagy kert nevelte az ilyenkor már sárguló lombokkal színesedő gyümölcsfákat, s a kert végén húzódott a zsellérek utcája. Azon túl dúsfüvű kaszáló lejt ma is a Malomárokra, melyen az irsai részen egy vízimalom őrölte a környék gabonáját. Ez a malom elenyészett az időben, emlékét már csak a nagyon öreg emberek őrzik. Az alberti malomkerék nagy szilfák alatt zakatolt, én még láttam működés közben, el-elbeszélgetve az öreg Lavicska molnárral s a lisztre váró népekkel. A malmot negyvenötben elbontották, a malomtavat éltető árkától elvágták, napjainkra csak a zúgó és a faragott alapkövek maradtak helyükön, mesélve a régi időkről, amikor itt a Szeleczky bárók és Szapáry grófok szedték a vámot. Az árkon túl szépen domborodnak az alberti hegyek, hosszú agyagút vezet föl rájuk, ezen lépdeltek föl a régi lovas katonák, akiknek kaszárnyája még most is áll és emléküket a Huszár utca őrzi. Az agyagút egyenletesen kapaszkodik fel a hajdani grófi szántókkal határolt csapáson, s a legmagasabbról lelátni a széles Dolinára. A völgyön átkelve már meredek az út, libeg a vándor, odafönn jó búzatermő nagy mezők után a keskeny Kisasszony völgybe érünk. Itt az Árpádok korában falu volt, míg lakói el nem széledtek a tatárok elől. Templomát a magyarok kedvencéről, Boldogasszonynak nevezték el, akit fiatal korában, Kisasszony néven tiszteltek. Űjabb emelkedő és újabb fennsík után ereszkedünk a középkori oklevelekben oly gyakran emlegetett Hársas völgybe, a vidék legszebb és legromantikusabb szakadékos, erdős rejtelmeibe, ahol csupa csönd, őzsuhanás, rókalappangás, tölgyszag és madárfütty van. Az egyik tisztáson a láncra kötött hatalmas uhu fölött mérgesen csörögnek a szarkák és más kártékony madarak, hogy a vadászok puskavégre vegyék őket. Politzer Ádám igen fiatalon, 1845-ben szerezte meg Bécsben az orvosi diplomát. Híven olvasta a ceglédi Török János szerkesztette Magyar Sajtót és honfitársaival lelkesen tapsolt a császárvárosban vendégszereplő magyar színészeknek. Az óvárost akkor még bástyasarkú vén várfalak övezték, félkörben húzódva a Duna-csatomán. Belül magasodott a szépséges gótikus Szent István templom, az osztrákok műemlék büszkesége, s ott zöldelltek és virágoztak a parkok, amelyek kőből faragott és bronzba öntött szobrokkal voltak díszítve. A falakon túl, a várárok partján épült az egyetem s a diáknak, ha a várban volt, a kapukra kellett kerülni, hogy kijusson Európa egyik legöregebb, 1365-ben alapított universitására. A Duna-csatornán túl a Dunáig terjedt a háromezer holdas Práter, melyet a bécsiek vidámságra mindig kész népeinek a XVIII, században József császár ajándékozott. Sör és főtt virsli kiflivel ma is kapható itt, és csalogat számos mutatványosbódé. Nyugatról a Kahlenberg és a Leopoldsberg szelídül lankás oldalaival a Bécsi medencére, és a Sophienalpéról, meg a Hermanskogelról gyönyörű kilátás nyílik 50
