Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)

E földesúri iskolában egész évben folyt a tanítás, változást az 1777. évi központi iskolatörvény hozott, mely ugyancsak egytanítós iskolákat rendelt a falvakba írást, olvasást és számolást tanulni, ezenkívül hittant és egyházi énekeket. De szabályozta a Ratio a szorgalmi időt tíz és fél hónapra, a nagy vakációt szeptember 21-től november 1-ig. Csütörtökön tanítási szünnap volt, a többi napokon délelőtt és délután két és fél, két és fél óra tanítás.

Kétszázhetven éve élnek Albertin magyarok és szlovákok szép békességben, eltanulták egymás anyanyelvét és szokásait.

A néprajzkutatók dolga volna szétválasztani a körösi és hevesi magyar hagyományokat a felvidéki szlovákokétól, megállapítani, hogy a három nép kultúrája hol keveredett és kiknél, mely rétegben maradt még eredetiben- Az alberti keresztelői és lakodalmi szokások rendkívül vonzók ma is, a még föllelhető viseletűkben a nők téli kisködmönei csodálatosan pompásak a színes vagy egyszínű varrott virágokkal. A régi mesék is élnek még, az ősi dalokat is éneklik, csak össze kéne gyűjtenti és bemutatni a minden bizonnyal megrendezésre kerülő január hetediki jubileumi ünnepségen.

Ceglédi Hírlap, 1980. október 9.

Jegyzet:

1. Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. rész 41—42. 1.

Kézirat a ceglédi Kossuth Múzeumban.

2. Ratio Educationis. M. Pedagógiai Lexikon. Budapest, 1935. 563—569. 1.

17