Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

A zsellérek szövetkezetéről értékes adatokat közölt első tanítójuk, Kardos Mihály.

HOMOKTANYA (Újszilvás, Kll). 1:25 000, 1:75 000:

HOSSZÚ-ÁROK

(Cegléd). 17.01: ~. (Határjárás 1701).

A ceglédi határ északkeleti részén (K12, Lll) volt.

HOSSZÜCSEMŐ

(Csemő, 016—17). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Csemő. C. külter. tkép, Mo. földr. n.: ~.

HOSSZÚDŰLŐ

(Nyársapát, RÍ5—16). Mo. földr. n: ~.

HOSSZÚ-HEGY 1. Gát-erdő HOSSZÚHOMOK

(Csemő, Pl 7—18). 1368: „ad . . . montem Hoziuhomok” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg. XVII. sz.-i magyar fordításban: hozzu homok). 1470: ~ (Oppel 1931, 32. old. 1465-öt ír). 1655: Hosszúhomok vulgo Csemőhomok (Oppel 1908, 105. old.) 1750: Hosszú Homok, Csemő Homok (Ruttkay). 1780, 1811: Cseme homokja (Mappa plagas controversas). 1793: Csemő Homok (Bállá: Pest vm.). 1:50 000, 1:75 000, Pest m. tképe 1977: Hosszúhomok vm. Mo. földr. n.: ~.

Az 1368. évi határjárás 2. határjelét helyezték el a domb déli oldalán. A Csemőért folytatott perben 1655-ben szerepel először Csemőhomok néven; ekkor IV. Ferdinánd az apácáknak ítélte oda (Oppel 1908, 105. old.). HOSSZÚ-RÉT

(Ceglédbercel). 1864: ~ (Pesty). Az L18 területén.

HOSSZÚ-RÉT

(Törtei, 013, P12—13). II. kát. felm.: ~.

HUSZÁRDŰLŐ

(Cegléd, K13—L13). C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: INTÉZETI-DŰLŐ

(Cegléd, MII—12, N12). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000, C. külter. tkép, Mo. földr. n.: ~.

INTÉZETPUSZTA 1. Intézettanya INTÉZETT ANY A

(Cegléd, 013). II. kát. felm.: Intézetpuszta. 1:50 000, 1:75 000:

A Szőke-halom a múlt századi gazdaképzőről országosan ismert volt. 1846- tól 1852-ig a ma is álló romantikus műemléki udvarházban működött a Török

97