Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
Egyházasgerge címszó). Amennyiben feltevésünk helyes, a név eredetileg a településre vonatkozott. A II. katonai felmérés térképén feltűnő Gerjen, Kisgerjen, Nagygerjen alakokat a térképész alkothatta a Tolna megyei Gerjen nevének hatására. A vízszabályozások előtt a Gerjefő-tóból (NI 7—18) észak felé kifolyó ér neve volt. Az ér vize a Nagy-rétnél terült szét (vő.: ruttkay). A XVIII—XIX. századi vízszabályozások a név használatának jelentős méretű kibővítését eredményezték : 1. A XVIII, század legvégén a ceglédiek elgátolták az eret; a Gerjefő szegélyén árkot ástak, keleti—délkeleti irányba, majd északkeletre fordulva vezették be a vizet a városba (vő.: bállá: Pest vm.). Az így keletkezett Gerjeárkon hat vízimalmot működtettek. 2. A Pilisnél kezdődő, Albertirsán és Ceglédbercelen keresztül Cegléd felé tartó északnyugat—délkeleti irányú völgyben folyó pataknak legalábbis egy szakaszát a középkorban Csíkosnak hívták. 1411-ben Alberti határában említik a Chykus folyót malomépítési és halászati joggal (Bakács 1982. 1254. reg.). A patak felső szakaszát az újkorban Maraszti-víznek nevezték. A patak mentén több malom volt. A Malom-árok régen nem képezett összefüggő folyót, csak a malmok fölött volt árok, alattuk szétterült a víz a réten. Az árvízveszély elhárítására a múlt század nyolcvanas éveiben ásták meg az Új-árkot, amely Cegléd délnyugati szélén, az Aranymeggyes szélen ömlik a Gerje-árokba (1:50 000, 1:75 000). A XX. század elején az Új-árokra is átvivődött a Gerje név. Az újabb térképek kivétel nélkül így ábrázolják. 3. A Ceglédtől keletre, a Tisza felé tartó, helyenként tóvá kiszélesülő vízfolyás eredeti neve Ceglédi-ér volt (II. kát. felm.). A Cegléd és Törtei közötti szakasz elejét azonban Nagy-érnek, végét pedig Görbe-érnek nevezték (1. a megfelelő neveknél). A katonai térképeken a Nagy-ér és Görbe-ér közti szakasz tévesen szerepel Büdös-ér néven, mert az utóbbi valójában egy északabbra haladó párhuzamos vízfolyást illet meg. Az egyesített Gerje-árok és Új-árok vizét ebben a mederben vezették tovább a Tisza felé, amelyet Tószegnél éréi. A XIX. század végétől kezdve a Gerje-ér, majd a Gerje fokozatosan kiszorította a többi nevet. 4. Aíiután a Gerje a Pilis községben eredő, a Tiszába Tószegnél beömlő mintegy 50 km hosszú csatornázott vízfolyás neveként rögződött, a mostmár ennek mellékvizévé alakult Gerje-ároknak megkülönböztető nevet kellett adni. így kapta a Kis-Gerje nevet (C. külter. tkép, Mo. földr. n.). Időközben nyugat felé Dánszentmiklósig meghosszabbították ezt a csatornát. A mikebudai határban húzódó szakaszra a Ceglédi Gerje nevet is használták (1:25 000). 5. Kőröstetétlennél egy északkeleti irányba haladó csatornával átterelték a Gerje vizét a Perjébe. A két vízrendszer egyesítése utáni szakaszt Gerje-Perje-85
