Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
máson, hol a kaszálón, hol az akiokon, szőlőben, robotban. A kevés föld nem bírt el bérest, cselédet, a tizenhatosok befogták egész házuknépét a dologba. Ez a négyfelé tagoltság és a gazdálkodási rendszer a jobbágyfölszabadítás után nem állhatott fönn tovább, maguk a fertályosok tagosítottak. Békésen, közmegelégedésre, a kaszálókon és a szőlőkön kívül kinek-kinek már mind egy tagban volt a szántóföldje. Sokan tanyákat is építettek, az ötvenes-hatvanas évektől fehérlenek a tanyaházak a Fertályokon. Sürgette az építést egy megyei tűzrendészeti rendelet, amelyik megtiltotta a széna, szalma tartását az akiokon, oda ezután már rakodni tilos volt. Rendkívül bonyolult és szövevényes volt a birtokba juttatás után a telekkönyvezés. A négy darabban álló birtok ugyan egy telekkönyvbe volt írva, de minden parcella más-más helyrajzi számot kapott, papíron az egyes gazdák földjei négy területre voltak szétszórva. Furcsa helyzet állott elő, mert a valóságban, az öntevékeny tagosítás következtében a tizenkét holdas szántók már egy tagban voltak, tanyaház is épült rájuk, a cserékkel mindenki elégedett volt, annál is inkább, mert gyors volt és kevés költséggel járt. A teljesség kedvéért szólnom kell a hatóságok közbelépéséről, ugyanis az illeték kiszabási hivatal a kilencvenes években, amikorra már teljes megnyugvásban élt minden fertályos gazda, váratlanul bélyeg és illeték kifizetésére kötelezte őket. Ügyük a képviselőház elé került, a város országgyűlési képviselője, Hegedűs Károly ügyvéd interpellált a pénzügyminiszterhez. Az elhúzódó miniszteri döntés a millennium esztendejében, 1896-ban sem történt meg. („C^egléd” hetilap 1896 március 15. szám.) (L. még I—III. nyomású fertályföldek.) FERTÁLY-FÖLDEK 1. Nagy-földek FERTÁLYOSKASZÁLÓ (Cegléd, 013). 1786: Remanentialis kaszáló (Tiszttartó). Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Fertályoskaszálók. Szőke-halmon két nagy rét volt, a két Fertályoskaszáló; az egyiket Szegény emberek rétjének is nevezték. A remanenciális kaszálók bére holdanként nyolc mázsa széna volt (az akkori mázsa a mainak kb. fele volt). FESTŐTANYA (Tápiószőlős, J13). II. kát. felm., 1:25 000, 1:75 000: ~.l :50 000: Gombostanya. Mo. földr. n.: Kisgombostanya. FISCHERTELEP (Cegléd). 1930: Gerjetelep (Fischertelep) (Petróczi 1961, 122. old.). Cegléd tképe 1964, 176: Gerje u. A belterület (NI 5) délnyugati peremén, az Aranymeggyes szél nyugati oldalán fekszik. 82
