Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

1374-ben Gönyü-i Péter fia Tamás mester fia János Mikebudája lakott és Erkösbudája, Dánszentmiklós lakatlan és elpusztult birtokokat cserében átengedte Bekws fia Jánosnak, Endre fia János fiai Miklósnak és Simonnak (Bártfai Szabó 1938, 414. reg.).

Ezt a pusztát Erzsébet királyné elkérte ajándékba Bubek Imre nádortól. Megkapta és azonnal a ceglédi klarisszáknak továbbította. A beiktatásra kivonult a ceglédi bíró és a budai káptalan tisztviselője, de már várták őket a valódi tulajdonosok. Tiltakoztak, hosszú pör keletkezett (Bakács 1982, 904. reg; Bártfai Szabó 1938, 421. reg.). Az apácák kezéről lekerült. Az óbudai apácák ennek ellenére a XVI—XVII. sz.-ban is jogot formáltak a tévesen falunak írt Erkesbudájához (Püspöki Nagy 1981, 178., 179. old.).

Az Árpád-kori falu temetője és temploma a Kenyeres tanya közelében volt, romjai közül egy aranyozott körmeneti keresztet a múlt század hetvenes éveiben P. Szabó László talált, a keresztet eladta és az árából néhány hold földet vásárolt (Balanyi Béla nagykőrösi múzeumigazgató szóbeli közlése).

ERKUS 1. Ereklyés ERKUSBUDAYA 1. Ereklyés

ERNSINGER-TANYA 1. Enzingertanya ERNYŐ

(Törtei, Rll). 1800: Ernyő puszta (Bállá 1800). 1:50 000, Mo. földr. n.: Ernyödűlő. 1:25 000, 1:75 000: Ernyő. II. kát. felm.: Törtelyi földek.

A helynév megegyezik az 1055-től adatolható Ernei, Erényé, Ernye személynévvel (Kiss 1978, 479. old. Óhíd címszó a kérdés irodalmával.). Árpád-kori falu nevét őrizhette meg.

A Neterem határrészen, a Durzóban Halász Gyula földjén kubikolni kezdték a halmot, de a sok csontváz láttán babonából abbahagyták a munkát. Ugyanakkor került napvilágra a terméskő alapú templomrom is (Beliért György szül. 1894. közlése).

ERNYŐPUSZTA 1. Ernyő ERNYŐ-TÓ (Törtei, SÍI).

ÉRSEK-HALOM

(Törtei, SÍI). 1800: ~ (Bállá 1800). 1879: Erzsébethalom (Wagner János: Nagykőrösi ásatások. Nagy-Kőrös 1879. nov. 9.).

Reiszig Ede szerint az úgynevezett Erzsók-halmából került elő a híres tör-74