Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

Egy másik falucsúfoló a környék fontosabb településeit szedi rigmusokba:

Dicséretes Abanyiak,

Kurtaruhás szónokiak,

Dögön hívott rékasiak,

Kapátseggü újs%ás%iak,

Kenyeretlen szeletek,

Mezítlábas ceglédiek,

Határlopó körösiek, gyilkosok a törteliek,

Taknyos orrú tószögiek.

(Adatközlő: Szalisznyó István földmíves naps'zámos, született Cegléden 1872-ben. Felvétel ideje: I960.).

CEGLÉDBERCEL 1. Bércéi

CEGLÉDI-CSŐSZHÁZ (Csemő). II. kát. felm.:

A Sas-halomtól (Pl6) keletre volt, az akkor Ceglédhez tartozó részen. CEGLÉDI-ÉR 1. Gerje 1.

CEGLÉDI ERDŐ (Sylva Ceglediensis) 1. Kámán CEGLÉDI-GER J E 1. Gerje 1.

CEGLÉDI-HÁRMASHATÁR 1. Hármashatár (Csemő, Mikebuda)

CEGLÉDI-KÖLES

(Ceglédbercel, L18). 1760: ~ (Inquisitio).

CEGLÉDI-NYOMÁS

(Cegléd, Nyársapát) 1841: Czeglédi nyomás. „A Büdös-értől tart végig a nyársapáti határon a nagykőrösi határig.” (Határjárás 1841) 1930: Nyomási tanyák (Petróczi 1961, 122. old.)

CEGLÉDI PUSZTA 1. Kistelekipuszta CEGLÉDI-SZÁLLÁSOK 1. Szállások

CEGLÉDI-TANYÁK

(Cegléd, K15—16). II. kát. felm., 1 : 25 000, 1 : 75 000: Czeglédi tanyák. 1 : 50 000: ~

60