Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

A beneficium latin szóból származik, elkülönített majorsági földek, kis, 5 holdas parcellákra osztva, zsellérek is vállalhatták. De súlyosabb volt itt a robot, mint a telkeken. „Bertzeli határnak oldalára fekvő határán is egy jó darab föld a’ víznek szűke miatt tsak apróbb darabonként osztatott fel a’ kerteket (telkeket) bíró gazdák között (Cegléden a jobbágytelkeket kertnek mondták, a tanyaőrző zsellért kertésznek), a’ melly bonificatios földeknek neveztetik, melly földeket is azon kertes gazdák nagyobb részért esztendőként nekünk zselléreknek vagy igen drága pénzért vagy pedig öt, hat, tíz, sőt több napi kaszálás, kapálás és más erősebb munkákért ki szoktak osztogatni, és így a’ Méltóságos Uraságot illető Dézmán és roboton kívül még azoknak is duplán robotolni kénteleníttetünk. Esedezünk azért a’ Tekintetes Úr előtt közönségesen mély alázatossággal, Méltóztatna ügyünket méltó tekintetbe venni és azon remanentialis és bonificatios földeket közöttünk egyenlően a’ szokásban levő ötödik dézsmára kegyelmesen fel osztatni, úgy hogy azokból közülünk kinek kinek leg alább két Posoni mérő alá való jutna egy egy vetőre”. 575 házas zsellér kérelme a ceglédi uradalom prefektusához 1806. október 9-én (Cegléd városi lt. rendezetlen uradalmi iratok). A jobbágyfelszabadítás után ezek nem kerültek bérlőik tulajdonába, mert nem örökös használatúak voltak, hanem egy-két évre kiadottak.

Hörömpő János tanyáján több sírt ástak ki a hatvanas években (Adatközlő a szomszéd fia).

BONIFICATIOS FÖLDEK 1. Bónafika BORZA-HALOM 1. Köves -part BORZ-HEGY 1. Látó-halom BOTONDDÜLŐ

(Cegléd, Lll—12). XIX. sz. eleje: Botondhalom. 1:25 000: Sotond (?) dűlő. 1:50 000, 1:75 000, Mo. földr. n.: ~

A Botond-halom és a Botond dűlő szófejtése a XIX. század elejéről: „így Árpád honfoglalás idejében e’ hely is tanya volt. Onnan hihető, hogy Botond halom, Botond dűlő nevezetű helyek néven nevez a’ nép egy halmot ’s körűié egy-egy szép sík tábla földet, mely a természettől arra látszik teremtve lenni, hogy ott a’ vezér sátorát a halom tetején verte, emberei pedig a domb alatt üssék le. E’ halom Sütő Mihály birtoka.” (Másolat a Ceglédi Kossuth Múzeumban I. 67, 12. i. sz.)

BOTOND-HALOM 1. Botonddűlő

53