Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

. A Zakar-halomnak (N14) megfelelő helyen

BEDE-PART

(Cegléd). II. kát. felm.: ~ ábrázolják.

BEDE SZÉL (Cegléd, N14). Cegléd tképe 1964.: ~ u.

BEDE-TÓ

(Cegléd). A Bedében (N14) volt. 1786: „Az Helység Bede nevezető Tója csadés sásos rét.” (Tiszttartó). 1820: Bedő tava.

BEDŐ HALMA 1. Bedei domb BEDŐI-MALOM 1. Bedei malom BEDÖ TAVA 1. Bede tó

BELITZEY-BIRTOK 1. Antostanya BELLÉRTANYA 1. Zetelnétanya BELMAJOR 1. Belsőmajor BELSŐERDŐ(DŰLŐ)

1. Nagy-erdő BELSÖGERJETELEP 1. Gerje 2.

BELSŐHEGYES

(Abony, L10). 1411: Belsewheges (Bártfai Szabó 1938, 531. reg.). 1412: Ketheges (OL Dl. 9948). 1571: Beslew Hegjes, Belsewhegyes (Püspöki Nagy 1981, 178., 179. old.). 1610: Belsewhegyes (U.ott 179. old.). XVII. század vége: Beik Hegyes (!) (U.ott 179. old.). Pesthy, 1:50 000, 1:75 000, PmT 32: Hegyes.

„Hegyesről a’ hagyomány beszelli, hogy az 1730 körül Péró vezérlete alatt, Kecskemét és Körös városát megtámadó rabló Ráczok portyázói egész eddig elkalandoztak volna, ’s ott az Abonyi lakosság által megtámadtatván agyonverettek és eltemettettek” (Pesty).

Az Árpád-kori település tárgyi emlékeit 1. a Hegyeshalomnál.

Az óbudai apácák ceglédi birtokához tartozó Belsőhegyes története megegyezik Külsőhegyesével (1. ott).1

1 A szerző véleményével ellentétben a lelőhelyet Külsőhegyesnek tartom (L. Abonynál is). Belsőhegyes lokalizálásához nincsenek adataink (Torma István).

47