Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

(Cegléd? Tápiószőlős?), 1701: . . vezettetlek egy Székes mellé az mellyet

által széknek hínak . . (Határjárás 1701).

Kisberencsiktől (J13) keletre említik.

ANDRÁS RÉTJE

(Ceglédbercel). 1786: András Réttye (Tiszttartó). A Cserő területén (L17) volt. (1. még Gerje 2.)

ANTAL ISTVÁN-TANYA (Mikebuda, NI8). 1:25 000:

ANTALMAJOR 1. Antaltanya.

ALNTALTANYA

(Cegléd, N17). 1:50 000,1:75 000: ~. C. külter tkép: Antal major. 1:25 000: Csernatanya.

ANTALTANYA

1. Katolikus vallásalap major.

ANTALTANYA 1. Sipostanya.

ANTOSTANYA

(Abony, N8). II. kát. felm.: Badák tanya. 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. PmT 32: Belitzey-birtok.

APÁCA

1. Apácaoromja APÁCAOROMJA

(Ceglédbercel, M18). 1368: penes unum fossatum Apachaoromja dictum (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1470: „. . .ad quoddam fossatum Apaczyaoromya dictum . . .” (OL Dl. 15446. Oppel 1931, 32. old. 1465-re keltezi). 1754: „Az Apácza Oromjának nevezett hely természet szerént bizonyos folyások közt, mint egy szigetnek oromját ábrázollya.” (Tanúvallomások Irsa). 1760: „Ugyan Irsahoz közel Apácza Oromja nevezetű és Budaj régi úthoz tartozó Oromság.” (Inquisitio)

Apácaoromja a mai ceglédberceli határ déli sarkában volt. Mivel már az 1368. évi határjárásban előfordul, nevét nem az óbudai apácáktól kapta, hanem korábbi eredetű, feltehetőleg egy elpusztult falu (Apáca) nevét őrizte meg. (vö. Csanádapáca nevével: Kiss 1978, 155. old.) Árpád-kori temetőjét és templomának romját az 1950-es években az akkori tulajdonos, Szeidl János ekéje forgatta ki. Napjainkban a termelőszövetkezet már mélyszántású ekével dolgozik és mindent kiforgatott. A falu koponyagyűjtői elhordták a koponyákat, többek között Balázs Antal tsz-elnök, aki egy koponyát kilakkoztatott és föltette az irodaszekrényre. A Malom- (Új-) -árok hídja közeléből övre akasztható lyukas fenőkövet hoztak be hozzám.

41