Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

kodtak, hogy kék azt lelegeltetni. Elhatározták, hogy a falu bikáját húzzák föl érte. Kezdik a bikát fölvonszolni, az a fele úton kiütötte a nyelvit.

— Sandaríjja mán! kiáltozták lenn a népek.

(Gyűjtötte Kósik József 12 éves ált. iskolás apjától, 1960.)

Megadták a módját. Gyere mán, — hívja az abonyi ember a sógorát — herülj ük ki a Fakót.

Elsőbb a sógor lép be az istállóba, a Fakó ott fekszik a jászol előtt, nem mozdul.

— Elállód, megdöglött emmán.

— Meg-e?

— Meg.

— Azé’ csak adjuk meg a módját.

Avvaa kiherülték a döglött lovat.

(Adatközlő az 1888-ban született Károly István ezermester, Cegléd, Irinyi utca 23. Fölv.: 1961.)

ABONYI-CSÁRDA

(Abony, N7). I. kát. felm.: Abani Czárda.

ABON YI-TAN Y ÁK (Abony). II. kát. felm.:

Az abonyi határ északi részén fekvő tanyák összefoglaló neve (a K9—10, L 9—11) területén.

ABONYI ÜT

(Cegléd). 1750: Via ex Cegléd versus opp. Abany ductus (Ruttkay). Cegléd tképe 1964, 1976: Szolnoki út.

ABONYI ÜT

(Kőröstetétlen). Nagykőrösi tkép:

ABONYI ÜT (Törtei).

ÁDÁMTANYA 1. Káldytanya.

AKÁCDŰLÖ

(Nyársapát, R 12—13.). Mo. földr. n.:

AKADÉMIA-ISKOLA (Abony, 08). (vö. Balháspart).

AKASZTÓ

(Cegléd, 014) 1:50 000, 1:75 000: Gy[akorló] tér. Mo. földr. n.: ~. AKASZTÓ-HALOM (Cegléd).

Az Akasztó területén (014) volt, elgyalulták, hogy kertes házat építsenek

39