Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

Vezsenyi László tószegi birtokához tartozott („. . . possessionis Aban deşerte ad predictam possessionem Thozeg spectantem ..Ekkor déli szomszédja Mikólaka és Vadaegyház, keleti szomszédja pedig Paládics volt. Minthogy ezek szintén Vezsenyi birtokok voltak, csak nyugati és északi határait kellett megállapítani. A határjárás Mikólaka és Vadaegyház északi határpontjánál egy kis halomnál kezdődött. Tovább észak felé haladva egy régi határjel mellett mentek el, majd egy kőhajításnyi távolság után egy másik dombon két határjelet kijavítottak és egy újat emeltek. Innen keletre fordulva, a Szelére vezető út mellett három régi határjel mellett emeltek egy újat, majd nagyobb távolságra az Újszászról Tetétlenre vezető út mellett, ahol a határjárás befejeződött. A jelenlevő szomszédok — köztük az apácák ceglédi képviselője is — ellentmondás nélkül elfogadták a határjárást (Zichy okmt. IX. köt. 271. old.).

Hamarosan újra lakott hellyé vált; 1466-ban Vezsenyi László és Demeter özvegyét Abonyból idézték perbe, mert fegyveres embereik több más környékbeli nemessel együtt bántalmazták a ceglédi apácák jobbágyait (Bártfai Szabó 1938,918. reg.).

A fiúutód nélkül meghalt Vezsenyi Miklós birtokait, köztük Abonyt is, Mátyás király 1472-ben Kinizsi Pálnak adta. Kinizsi halála (1494) után özvegye, Magyar Benigna örökölte Abonyt, aki 1495-ben férjhez ment Horváth Márkhoz. 1496-ban örökbe fogadta új férje két gyerekét. 1508-ban meghalt Horváth Márk; Magyar Benigna 1509-ben ismét férjhez ment. Harmadik férje, Kereki Gergely eredménnyel perelte el a birtokokat Horváth Jánostól és Pétertől. 1514—1515-ben Magyar Benigna Paládics, Tószeg és Abony falvakat a Szapolyai testvérekre hagyta, akik Werbőczi István javára lemondtak róluk. A fenti falvak 1522-ben kerültek Werbőczi birtokába. (Balogh 1975,7—9. old.)

Az Abony és Cegléd közötti határviták folytatódtak: 1484-ben az óbudai apácák Cegléd és Kinizsi Pál Abony nevű birtoka közötti földek ügyében pereskedtek (OL Dl. 18961.). 1505-ben pedig Horváth Márk abonyi officiálisa Külsőhegyesnél és Székhalomnál mondott ellen a ceglédi határoknak (OL Dl. 21386. Oppel 1931, 33. old.).

A mohácsi vész utáni zavaros időkben több birtokosáról értesülünk (Balogh 1975, 10. old.). A törökkor elején a legnagyobb települések közé tartozott: 1546-ban 214, 1559-ben 172, 1562-ben 175 adózóját írták össze (Káldy-Nagy 1977, 188. old., Káldy-Nagy 1971, 249—351. old.). Az egri vár számadásában 1553/54-ben 54, a váci püspökség tizedjegyzékében 1578-ban 57 portával szerepel (Balogh 1975, 11. old.).

1571-ben Nyárasapáti és Abony között volt határvita (1. Nyárasapátnál). 1584- ben a ceglédiek a török csausz segítségével az abonyi kertekig elfoglalták a határt (Éri 1958, 17—18. old.).

37