Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
Adattár A feldolgozott terület földrajzi neveit az írott forrásokból, térképekről és a helyi lakosságtól gyűjtöttem össze. Dolgozatom célkitűzésének megfelelően nem törekedtem teljes földrajzi név-tárra. A belterületi utcaneveket, város-, illetve falurészneveket csupán érintőleg tárgyalom. A tanyanevek közül csak a régebbi katonai felmérésen szereplőket, továbbá a régészeti lelőhelyeknek nevet adókat vettem fel. Ugyancsak általában eltekintettem a legújabb kori nevek (pl. tsz-majorok) közlésétől. Az azonos területre vonatkozó különböző névalakokat, névváltozatokat egy címszó alatt tárgyalom. A földrajzi név az áttekintő térképen (4. térkép) a kereső hálózat segítségével található meg. A zsúfoltság elkerülése céljából néhány név elmaradt a térképről. Ezek hozzávetőleges helyére utal a keresőhálózat betűje és száma. Az oklevelekben szereplő és a névtípusok alapján középkori településre utaló nevek etimológiáját lehetőség szerint megadom. Ezután következik a régészeti leletek rövid ismertetése. Az ásatásokon és saját helyszíni megfigyeléseimen kívül a földmunkák során napvilágot látott — nagyobbrészt sajnos elkallódott leleteket — is megemlítem. Utóbbiak korát a majdani hitelesítő ásatások tisztázhatják. A címszavak leírása a hely nevének eredetére vagy a régészeti leletekre vonatkozó néphagyomány, mondák közlésével folytatódik. A történeti összefoglalás az elérhető középkori és törökkori írásos források felhasználásában a teljességre törekszik, az újkori eseményeket csak vázlatosan érintem. Részletesebb kifejtést csak akkor tartottam szükségesnek, ha az a helynév keletkezésére vet fényt (pl.: Fertályföldek, Harangosi-temető stb.). Kiegészítésként néhány művelődéstörténeti érdekességet, falucsúfolót, ragadványnevet tartalmaz az Adattár. 35
