Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Cegléd falutól a ceglédi pusztabokrokig

mert az 1864—65-ben beérkezett válaszok jól eligazítanak bennünket a határban. Jelen munkához sajnos, csak Abony és Bércéi jegyzőjének, bírójának adatait használhattam, mert sem Cegléd sem Törtei nem .adott választ. így aztán értékes adatok maradtak el. Évtizedes búvárlásaim, szorgos kutatásaim és terepbejárásaim talán valamit pótolhatnak az elmulasztott jelentések helyett. Megszólaltatom az öregeket is, akik jelentős adatokkal gazdagították munkámat. Igen fontos írásokat találtam a városi levéltárban. Húsz évvel ezelőtt, amikor az anyagot gyűjteni kezdtem, ez a levéltár rendezetlen volt. A háború alatt „vasvillával összehányt” tömegéből igyekeztem minél többet följegyezni, mert az anyagot elszállították Ceglédről. Végül is Máté Bertalan ceglédi muzeológus adott a kezemre értékes anyagot a megyei levéltárban rendezett iratokból. Köszönöm Nagy Varga Vera muzeológus és Kocsis Gyula múzeumigazgató értékes segítségét és készséges támogatását.

Egy évvel ezelőtt még úgy véltem, hogy 286 oldalas, 83 felvételi térképvázlattal és 7 részletes összefoglaló térképpel teletűzdelt munkámat miután átadtam Torma István szerkesztőmnek, már félreállhatok. Nem lehetett, Torma István a Magyar Tudományos Akadémiai Régészeti Intézetének munkatársa öt hónapon keresztül nyolc levélben és kétszeri személyes találkozáson százhat kérdést intézett hozzám, tisztázni állításaimat, igazolni a nem pontos jegyzeteket. Vázlatokat kért árkok, csatornák, városszélek, városrészek, dűlők, határjelek, régészeti lelőhelyek, templomromok, kertek,, rétek, tanyasi iskolák, belvárosi temetők és a XV—XVI. században kiszakított puszták rögzítésére. Szóban tett válaszaimon kívül negyvennyolc sűrűn gépelt oldalon feleltem, így öt hónapja már ketten írjuk a Pusztabokrokat. Általában egyetértettünk. Van azonban néhány dolog, amiben nem tudtunk megegyezni, ezért mindkettőnk álláspontja nyilvánosságra kerül. Ügy véljük, , hogy a Pusztabokrok munkamódszere segítője lesz népünk legfontosabb korszakának, az Árpádok kora vizsgálóinak. A hála és köszönet szavak kevesek, amivel tartozom Torma Istvánnak gondos anyagszerző, kiegészítő és szerkesztői munkájáért.

Ikvai Nándor, a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának csoportvezetője volt az első, aki a lépésről lépésre, olykor buktatókkal járó, évről évre kibontakozó munkamódszeremet kezdettől fogva figyelemmel kísérte, s aki biztatott, ha megtorpantam, s aki végül is az évtizedes dolgozatot kiadásra javasolta. Hálás szívvel köszönöm mindazt, amit ezért tett.

A Pusztabokrok — mint a címlapon is írjuk — nem törekszik teljes értékű településtörténetre, adatokat közöl ahhoz ezerkétszáz külterületi földrajzi névr vei, mely ez idő szerint az első nagyobb gyűjtemény ;Pe$t megyében. A földrajzi neveknek kritikai feldolgozását adjuk. Ehhez és a munka más anyagának

24