Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Cegléd falutól a ceglédi pusztabokrokig
tek földből. Innen ugyanazon irányban nagy területen átmenvén, elértek Irsa birtok közelébe, ahol egy Apácaoromja nevű ároknál, amelyet határjel gyanánt megjelöltek és tartottak, innen elkanyarodva ugyanazon árkon észak felé jó darabon menvén, egy nagy úthoz értek, mely Ceglédről Buda felé vezet, s ezen átkelve egy nagy legelőt érintettek, melyen hasonlóképpen átmenvén egy másik országúthoz értek, és ezen hasonlóképp átmenvén egy nagy erdei (vad)körtefához értek, melyet farkasakasztókörtvélynek neveznek, s amely bizonyos Bercelhegye nevű hegynek az oldalán áll, amelyet határjel gyanánt hagytak hátra. Innen elkanyarodtak kelet felé, és ugyanazon Bercelhegyen nagy távolságra, tudniillik mintegy fél mérföldre áthaladva ebben az irányban, egy nagy úthoz értek, mely az előbb mondott Cegléd birtokból Bénye nevű falu felé ment, és ezen átmenvén, mellette keletről földből határjelet emeltek. Innen egyenesen ugyanabban az irányban három ekényi föld területen áthaladva egy síkságon hasonlóképpen földből halmoztak határjelet, ezután ugyanezen irányban jó darabon menvén, elértek egy Cseke nevű romos kőtemplomhoz, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére emeltek, amely észak felől szomszédos a Sőreg nevű birtok földjével. Innen egyenesen kelet felé jó darabon menvén, elértek egy másik, Boldog Demeter vértanú nevére épített templomhoz, mely észak felől szomszédos a Szele nevű birtokkal. Innen tovább ugyanabban az irányban nagy területen átkelve, elértek egy harmadik, Szőkeegyház nevű, szintén romos kőtemplomhoz, melyet hasonlóképp határjelnek tettek meg. Innen még ugyanebben a keleti irányban jó darabon egyenesen menvén, elértek a negyedik, Külsőhegyes nevű, ugyancsak romos kőtemplomhoz, melynek keleti része Rékas birtok földjével szomszédos. Innen kissé déli irányban jókora távolságra haladva elértek egy Székhalom nevű hegyhez, ahol két földkupacot emeltek, s amelynek keleti része Tószeg birtok földjével szomszédos, és innen ugyanazon déli irányban haladva elértek egy másik hegyecskéhez, Feketehalomhoz, ahol szintén földkúpot emeltek, és innen elkanyarodva nyugat felé egy nagy úthoz értek, mely az említett Ceglédről jön és a Tisza folyó felé vezet, és ezen az úton átkelve egy Szentlászlóhalma nevű hegyecskéhez értek, melyet szintén határjelnek tettek meg. Innen egyenesen nyugat felé közepes távolságra átmenve, egy bizonyos tölgyfához értek, mely mellett néhány ágacska nőtt, s ezt határjelként hagyták hátra. Innen még ugyancsak nyugatra menvén, egy Kappanhalma nevű hegyecskéhez értek, melyet szintén határjelül állapítottak meg, ahol dél felől van egy Tölgyerdő nevű erdő, amely erdő három falu, illetve város az említett Cegléd, Kőrös és Kecskemét nevűek használatában van, és innen elértek az első határjelhez, ahonnan elindultak, és így előbb mondott Cegléd birtok határjárása befejeződött.” (OL Dl. 5696; Bártfai Szabó 1938, 394. reg. Rövidített magyar szöveggel: Bakács 1982, 851. reg.). 22
